160721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hang, kép és impulzus regisztrálására szolgáló mágneses szalagok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. VI. 16. (KA—1206) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: 1973. X. 31. 160721 Nemzetközi osztályozás: G 11 b 5/68 *1 "" *>*& Kaas Ervin technikus, Radványi László technikus, Szentgyörgyi Zoltán technikus, Budapest Eljárás hang, kép és impulzus regisztrálására szolgáló mágneses szalagok előállítására A találmány olyan mágnesezhető rétegre és • annak hordozóközegre való felviteli módjára vo­natkozó eljárás, melynek alkalmazásával a nagy sebességgel (és nagy jelsűrűséggel) történő re­gisztrálások során fellépő koptató- és hőhatások- S nak ellenálló mágneses rögzítőszalag állítható elő. A mágneses képrögzítők video-szalagjai, elekt­ronikus számítógépek külső adattárolására szol- 10 gáló mágneses szalagok a gyors csévélések, a felvevő és lej átezóféjekkel, hajtó- és vezetőgör­gőkkel történő erős dörzsölések következtében fellépő mechanikus- és hőhatások miatt a hagyo­mányos hangszalagokhoz képest jelentősen meg- 15 növekedett igénybevételnek vannak kitéve. A hőre lágyuló gyaniták — mint a mágnesez­hető részecskék kötőanyagai — ilyen igénybevé­tellel szemben kevéssé ellenállók, alacsony lá­gyuláspontjuk miatt nem képesek tartósan elvi- 20 selni fokozott mechanikai hatásokat a fellépő hőmérsékleten. Kopásuk, kenődésük és az en­nek következtében fellépő rögképződések nem­csak jel-eltűnésit vagy kimaradást okoznak, ha­nem a fejek felszínére, a görgők tövére tapadva 25 átmenetileg használhatatlanná tehetik a beren­dezéseket is. A mágnesezhető részecskék kötőanyagául szol­gáló szintetikus gyanták közül általában elő­nyösebben viselik el a nagy igénybevételeket gj azok, amelyek oxidáció, polimerizáció vagy más kémiai reakció hatása közben száradnák és ke­ményednek. A többértékű szerves izocianátok és szabad hidroxilgyököket tartalmazó poliészterek poli­addíciós termékei igen jól tűrik az említett nagy megterheléseket. Tapadóképességük és kopás­állóságuk kiváló, hőre1 nem érzékenyek, víz- és vegyszerálióak. Oxigén, benzin és olajok iránti stabilitásukban felülmúlják a butadién-akrilnit­ril kopolimerefcat. Beszakadás! szilárdságuk (to­vábbszakadással szembeni ellenállásuk) különö­sen jelentős a mágneses szalagok rétegképződé­sénél. A szalagok széleit a kezelés során és használat közben erős mechanikus hatások ér­hetik — pl. behajlítás, polírozarhlan felületekkel való súrlódás stb. —, a sérült szélek -mentén a mágneses réteg feirepedhet, ismétlődő hatások­ra továbbszakad, letöredezik. A poliuretán­gyanták (poliaddíciós gyanták) rugalmasai?: és kemények, jól tapadnak, lágyuláspontjuk ma­gasi, tehát igen előnyösen alkalmazhatók mágne­ses réteg képzéséhez nagy igénybevételekre. Bizonyos nehézségek jelentkeznek azonban a pigmentek diszperziója során. A kis molekula­súlyú komponensekben elsődleges felszíni erők gátolják a vasoxid-részecskék tökéletes elosz­lását, a homogenizáló malmokban nem érvé­nyesülnek eléggé erős nyíró megterhelések. A 160721

Next

/
Oldalképek
Tartalom