160671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás no-tropán-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI IE ÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII, 29. (EE— 1611) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: 1973. X. 31. 160671 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 43/06 Feltalálók: Rákóczi József oki. vegyész, 25%, Dr. Fazekas Gábor szakmérnök, 25%, Dr. Petőcz Lujza farmakológus, 20%, Dr. Grasser Katalin farmakológus, 20%, tDr. Komlós Endre farmakológus, 10%, Budapest Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás nor-tropán-származékok előállítására Találmányunk tárgya eljárás az (I) általános képletű új nor-tropán-származékok — ahol R jelentése helyettesítetlen, vagy amino-, N-(2,6-dihalogénfenil)-amino-, vagy fenetil-csoporttal szubsztituált fenil-gyök; helyettesítetlen, vagy fenil- és/vagy cikloalkil-csoporttal szubsztituált 1—10 szénatomos egyenes alifás szénlánc; célszerűen hexil-gyök; vagy helyettesítetlen, vagy fenil-csoporttal helyettesített 2—4 szénatomos alkenil-csoport; továbbá az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóinak és kvaterner óniumszármazékainak előállítására. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek, azok sói és kvaterner óniumszármazékai értékes biológiai hatással így paraszimpatolitikus, spazmolitikus, antiszerotonin- stb. aktivitással rendelkeznek, továbbá a központi idegrendszerre kedvező hatást gyakorolnak. Egyes vegyületek jelentős paraszimpatolitikus hatásuk mellett egyidejűleg nagymértékű spazmolitikus aktivitást fejtenek ki. E két hatás együttes fellépése miatt ezeket a vegyületeket előnyösen az ulcus-terápiában, és egyéb vegetatív idegrendszeri rendellenességek kezelésére használhatjuk. A spazmo-paraszimpatolitikus hatás elsősorban a fenil-ciklopentil-propionsavas, o-fenetil-benzoesavas és tropasavas észtereknél, valamint ezek homológjainál lép fel. Az antiszerotonin-hatás a felsorolt észterek egy részénél, továbbá elsősorban a fenilecetsavas, 5 önantsavas, fahéjsavas, antranilsavas és nikotinsavas észtereknél jelentkezik. A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyületek toxicitási adatai és felszívódási viszonyai általában kedvezőbbek az ismert, ha-10 sonló hatású vegyületeknél. Az (I) általános képletű vegyületeket találmányunk szerint úgy állíthatjuk elő, hogy 8--(2-hidroxi)-etil-nor-tropánt, vagy valamely reakcióképes származékát — célszerűen a meg-15 felelő halogén-, alkálifémoxi- vagy aciloxi-vegyületet — vagy a felsorolt vegyületek sóit (II) általános képletű vegyülettel — ahol R jelentése a fent megadott, és X halogénatomot, hidroxil-, alkálifémoxi-, alkoxi-, ariloxi- vagy 20 aciloxi-csoportot jelent — reagáltatunk, és a kapott terméket kívánt esetben sóvá vagy kvaterner óniumszármazékká alakítjuk át, és/vagy ugyancsak kívánt esetben a só formájában kapott (I) általános képletű vegyületből a bázist 25 felszabadítjuk. A kiindulási anyagként felhasználható 8-(2--hidroxi)-etil-nor-tropán ismert vegyület [Massao Shimizu és Fumihiko Uchimaru: Chem. 30 Pharm. Bull. Tokyo 9, 300 (1961)]. A további 160671