160652. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poliészter előállítására

MAGTAB KtPKOZTABSASAQ OKSZAGOS « M \J.M\NYI "WMAl SZABADALMI IE ÍRÁS Bejelentés napja: 1970. W. 04. (CE—760) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VI. 23. (WP 3» b4/14Ö669) Közzététel napja: 1971. XH. 27. Megjelent: 1973. IX. 28. 160652 Nemzetközi osztályozás: B 29 b 5/00 Itöiürtáf Feltalálók: Malig Hansjürgen oki. mérnök, Taucha, Stock Joachim, oki. fizikus, Leipzig, Dr. Viehweg Heinz tud. munkatárs, Leipzig, Dr. Winterstein Gerhard tud. munkatárs, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Chemieanlagenbau Leipzig cég, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés poliészter előállítására A találmány poliészter előállítására szolgáló berendezésre vonatkozik. Poliészterek többfázisú karbonsavaknak többértékű alkoholokkal való polikondenzációja útján keletkeznek. A legfontosabb alapanyagok egyike ebből a csoportból a polietilénglikoltereftalát, amely dimetilterefltalatnak glikollal való átészterezése, illetve tereftákavnak glikollal történő észterezése és ezt követő polikondemzációja útján keletkezik. A polikondenzációt hőközlés közben nagyvákuumban meghatározott kondenzációs fokig végezzük. Ezután a kapott poliésztert azonnal fel kell dolgozni, pl. rosttá vagy fonallá, mert különben a polimerizácáós fok nem kívánatos csökkenése következik be. A folyamatos átészterezést vagy észterezést és a polikondenzációt reaktorokban viltelezik ki. Emellett az szükséges, hogy — a keletkező gáz alakú komponensek akadálytalan eltávozása végett — a reakciótermék a lehető legvékonyabb rétegben legyen jelen. Ezenkívül megkívánja a reakdófolyamat azt is, hogy a vékony rétegben jelenlevő termék egyértelmű áramlási iránnyal rendelkezzék és ezzel rövid tartózkodási idő legyen elérhető. Az ismert reaktorok egy vízszintes vagy enyhén ferde csőből állnak, amelyben csökkenltett nyomáson van a termék. Á csőben tengelyirányban egy továbbítószerv van elhelyezve, 10 18 amellyel a terméket a csőfalra felhordják és ezáltal egy vékony film keletkezik. Ennél a megoldásnál hátrányos a nagy erőráfordítás és a kis áthaladási sebesség. Ismeretes továbbá egy cső alakú reaktor is, amely több egymás mögött elhelyezkedő olyan kamrára van felosztva, amelynek mindegyikébe küllőskerék van beépítve. A termék lassú forgásnál a küllők között filmet képez, ezt a filmet azután fenékfolyadékba való újbóli bemerülésnél kihúzzák. A termék egymásután áthalad az egyes kamrákon, miközben mindegyik kamrában többször átmegy a küllöskeréken. Ezzel a reaktorral csekély erőráfordítással nagy áthaladási teljesítmény érhető el. Hátrányos, hogy a termék nem minden része jut a küllöskeréken keresztül, hogy részt vegyen a filmképzésben, mivel nem áll fenn semmilyen 20 kényszertovábbítás a kullőskeréknél. Az sincs továbbá biztosítva, hogy a reakció idején a reaktorban folyamatosan keletkező gáz egyenletesen távozzék a termékből. Ez akadályozza a reakciófolyamatot és nem keletkezik egyen-25 letes minőségű termék. Ismeretesek továbbá olyan forgókolonnák, amelyeiket anyagok szétválasztására (bepárlás) használnak. Ezeknél a centrifugális erő felhasználása útján képeznék filmet. Erre a célra a 30 kolonna lényegében egy üreges kúpos forgó-160652