160584. lajstromszámú szabadalom • Állatok elriasztására alkalmas szer

MAGTÁR HEPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969*. X. 15. (SO—949) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1968: X. 15. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1973. VIII. 31. 160584 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/02, 23/00 Feltaláló: Stone Bufus John vegyész, London, Nagy-Britannia Tulajdonos : STONE Rufus John, London, Nagy-Britannia Allatok elriasztására alkalmas szer A találmány olyan kompozícióikra vonatkozik, amelyek állatok rágásának, harapásának, evésének, csőrrel csípésének, szívásának, szúrásának vagy szájjal más módon történő támadásának (megakadályozására szolgálnak. Az ilyen kompozíciókat a továbbiakban „állatok elriasztására szolgáló kompozóoióknak" fogjuk nevezni. Ismeretes, hogy bizonyos szerekkel meg tudjuk akadályozni, hogy az állatok a szerrel ellátott tárgyat megrágják, megharapják, csőrrel megcsípjék, szopják, egyék vagy megszúrják. Ilyen vegyületekre az alábbi példákat adjuk meg: alumíniumvegyületék, így timsó, alumíniumszulfát, különösen pedig az alumíniumammóniumszulfát; szerves vegyületek, így a szukroz-okta^aeetat, <benzil-dietilj(2,6-xilil-karbamoü-metil)-ammóniunHbenzoát, 9,10-dioxo-antraicén, dimetűftalát, iN,N-dietil-jm-toluamid, ,butopirenoxil i(i3,4-dihidro-i2,2-dimetil-4-oxo-l,2H-pirán-ÖHkarbonsav-butilészter), meliantriol (aceton-pentán elegyből kristályosított Cl • S(CHCl3)CsoHso], a méztfa (melia azedaradh L.) és melia azadiracibta L. »ösvények nyers extraktumai, továbbá a margóza-olaj. A fenti vegyületek állatriasztó hatása valószínűleg a vegyületek kellemetlen ízének és — bizonyos fokig — kellemetlen illatának tulajdonítható. Az eddigiekben a fenti vegyületeket csak korlátozottan alkalmazták, mert az állatok bi- 30 10 15 20 25 zonyos osztályánál vagy bizonyos környezeti feltételek közt használva a szóbawforgó anyagok megbízhatatlannak (bizonyultak. így .például egy adott vegyületet bizonyos állatok elriasztására alkalmazva előfordulhat, hogy az anyag az első alkalommal hatásosnak mutatkozik, a második alkalommal pedig hatástalan, vagy fordítva, az első alkalommal hatástalan, a másodikkal pedig hatásos. Más szóval, a vegyületek hatása nem mindig reprodükálihiató minden állatosztályra minden körülmények között. Előfordulhat, hogy a szóbaniforgó vegyület csak viszonylag kevés állatfajjal szemben hatásos, vagy egy adott osztályra nézve nem hatásos minden körülmény között. Az állatriasztó szereket elsősorban a madarak kártevésének megakadályozására használják, az ismert állatriasztó szerek azonban e tekintetben általában hatástalanok. E. ÍN. Wright a madarak okozta mezőgazdasági károkról szóló tanulmányában [„Bird Damage to Horticultural Crops", Journal of the Royal Horticultural Society, 84, 428—434 i(íli96i9)] az alábbiakat állítja: „Az a gondolat, hogy mezőgazdasági terményeket vegyszeres kezeléssel óvjunk meg a madaraktól a madarak elriasztásával, utóbbi időben igen népszerű. .Napjainkban a legtöbb növényi kártevővel szemben létezik kémiai kezelés; miért ne lehetne találni hasonlót a madarak 160584