160560. lajstromszámú szabadalom • Folyékony kompozició fémfelületek oxid- és karbonátmentesítésére

MAGIT AR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VII. 28. (PA—927) Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1973. VII. 31. 160560 Nemzetközi osztályozás: C 23 f 9/02 Patzauer Győző elektrokémikus, Budapest Folyékony kompozíció fémfelületek oxid- és karbonátmentesítésére A találmány tárgya kompozíció fémfelületek oxid- és karbonátmentesítésére előkezelés és méretváltozás nélkül, felületi védőréteg egyidejű kialakításával. Ismeretes, hogy a korrózió világviszonylatban szinte felbecsülhetetlen károkat okoz. Hazánkban a korróziós károk összege évente több milliárd forintra rúg. Ezért a korrózió elleni harc világviszonylatban egyre1

erőteljesebben bontakozik ki. Számos készítmény von forgalomban, amelyek részben a korrodált felüliét tisztítását, részben a felület védelmét hivatottak megoldani. A fémfelületek rozsdátlanítására mind mechanikai, mind kémiai módszerek ismertek. A mechanikai módszerek, így pl. a homokfúvás, sörétezés, drótkefézés stb. nem alkalmasak kellő finomságú felület előállítására. További hátrányuk, hogy nem eléggé termelékenyek, és nem alkalmazhatók bonyolultabb kiképzésű felületek, pl. üreges fémtestek tisztítására. Az ismert kémiai rozsdátlanító módszerek közül legáltalánosabban a pácolást, vagyis a sa~ vázassal végzett revétlenítést használják. Ez bármilyen munkadarab esetén alkalmas a felületi oxidréteg teljes mennyiségéniek eltávolítására, azonban nagy hátránya, hogy az alapanyagból még óvatos kezelés, és kis savkoncentráció, valamint inhibitorok alkalmazása esetén is nagy mennyiséget felold, vagyis az eredeti méreteket nem hagyja változatlanul. További hátránya, hogy a felület mikropórusaiban min-5 dig maradnak vissza savnyomok, amelyek a felület későbbi korrózióját eredményezik, sok esetben a védő festékréteggel való bevonás után. A rozsdátlanító kémiai módszerek egy másik 10 csoportjába a rozsdaátalakítás tartozik. Az ilyen kezelés során szintén alkalmazhatnak savakat, elsősorban foszforsavat. E kezeléssel azonban nem a rozsdaréteg eltávolítása, hanem annak kémiai átalakítása a cél. A rozsda átalakításiát 15 sok esetben öblítő kezelés követi, amellyel az oldható termékeket eltávolítják a felületről. A rozsdaátalakító módszer hátránya, hogy vastagabb felületi rozsdarétegek eltávolítására nem alkalmas. Minden esetben durva felületet ered-20 ményez, és itt is fennáll a savnyomok visszamaradásának veszélye a felület pórusaiban. A kémiai módszerek csoportjába tartozik a foszfátozás is. E kezelés során a fémtisztára ki-25 készített kezelendő fémtárgy felületén foszfátréteget alakítanak ki foszforsav-tartalmú oldattal. E módszer hátránya, hogy a foszfátréteg a kezelő oldat és a védendő felület anyaga között végbemenő kémiai reakció útján alakul ki, és 3d így nem alkalmas méretpontosságot igénylő 160560