160540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék aszférikus optikai felületek gyártására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: I960. III. 06. (MA—1&17) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. IX. 29. 160540 Nemzetközi osztályozás: G 01 m 11/08 X, v, , iW-\-Wti. Feltalálók: Bottka Pál fizikus, 40%, Nagy Árpád technikus, 40%, Reindl Gyula technikus, 20%, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Eljárás és készülék aszférikus optikai felületek gyártására A találmány eljárás ós készülék aszférikus op­tikai felületek gyors, nagy pontosságú és sérü­lésmentes gyártására. Gömb alaktól eltérő aszférikus felületek gyak­ran fordulnak elő optikai rendszerekben és bár 5 az optikai tervezők az aszférikus optikai felüle­tek előnyeit már régen felismerték, ezek gyár­tása gyártástechnológiai okokból csak az utóbbi években fejlődött annyira, hogy minőségük ma már megközelíti a gömbfelületű, szférikus opti- 10 kai felületek minőségét. Az aszférikus felületek gyártása lényegesen nagyobb munkaközi ellenőrzést kíván, mint szfé­rikus felületek esetében. Ez a tény magyarázza azt, hogy az aszférikus optikai felületek gyártása 15 lényegesen drágább. Optikai elemek gyártásánál a sík és gömbfe­lületek előállítását nagy pontossággal legyártott mesterdarabokkal, ún. próbaüvegekkel való ösz­szehasonlítás révén végzik. A 'mesterdarabot a 20 vizsgálat során ráhelyezik az ellenőrizni kívánt munikarabra, majd fény segítségével interferen­cia képet állítanak elő. Az interferencia kép alakjából lehet következtetni a megmunkált fe­lület szabályosságára, illetve az előírttól való 25 méreteltérésekre. Méreteltérés esetén ugyanis in­terferencia csíkok lépnek fel és a munkadarabot mindaddig kell korrigálni, míg az interferencia csíkok el nem 'tűnnek vagy azok aa előírt mér­tékre le nem csökkennek. 30 Aszférikus felületek esetében az optikai rend­szer tervezője az aszférikus felület végső alakját írja elő. Az ellenőrzés azonban a jelenlegi eljá­rásokkal hosszadalmas, kis felületre kiterjedő és megbízhatatlan. Az aszférikus felületek viszgálatánál gyakran alkalmazzák az ún. Foucault-próbát, amelynek során a vizsgált felület zóniahibáját vizsgálják a felületről visszavert sugárnyaláb egyes területei­nek kitakarásával. Ennek eredményeképpen a vizsgált terület kivilágitottsága megváltozik és mindaddig végzik a felület korrekcióját, míg az egyenletesen kivilágítottnak nem látszik. Ez a vizsgálat rendkívül hosszadalmas és bár a nyí­láshiba megszűnik, a felület nem feltétlenül a szerkesztő álital előírt optikai felület Ez azután azt eredményezi, hogy az ily módon legyártott lencse-, illetve tükörrendszerek nem csereszaba­tosak, azaz minden egyes gyártmány egyedi jel­lemzőkel bír. Optikai rendszerek esetén ismeretes olyan olyan megoldás is, hogy optikai rendszerben egyes optikai elemeket, például tükröket többé­kevésbé empirikusan addig alakítanak, míg a kapott kép jósága kielégítő. Ennél az eljárásnál az egyik optikai elem, például tükör kis eltéré­seit a másik kiegyenlíti, azaz ennél a megoldás­nál sem biztosított a tervező által előírt exakt mérettartás. 160540

Next

/
Oldalképek
Tartalom