160540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék aszférikus optikai felületek gyártására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: I960. III. 06. (MA—1&17) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. IX. 29. 160540 Nemzetközi osztályozás: G 01 m 11/08 X, v, , iW-\-Wti. Feltalálók: Bottka Pál fizikus, 40%, Nagy Árpád technikus, 40%, Reindl Gyula technikus, 20%, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Eljárás és készülék aszférikus optikai felületek gyártására A találmány eljárás ós készülék aszférikus optikai felületek gyors, nagy pontosságú és sérülésmentes gyártására. Gömb alaktól eltérő aszférikus felületek gyakran fordulnak elő optikai rendszerekben és bár 5 az optikai tervezők az aszférikus optikai felületek előnyeit már régen felismerték, ezek gyártása gyártástechnológiai okokból csak az utóbbi években fejlődött annyira, hogy minőségük ma már megközelíti a gömbfelületű, szférikus opti- 10 kai felületek minőségét. Az aszférikus felületek gyártása lényegesen nagyobb munkaközi ellenőrzést kíván, mint szférikus felületek esetében. Ez a tény magyarázza azt, hogy az aszférikus optikai felületek gyártása 15 lényegesen drágább. Optikai elemek gyártásánál a sík és gömbfelületek előállítását nagy pontossággal legyártott mesterdarabokkal, ún. próbaüvegekkel való öszszehasonlítás révén végzik. A 'mesterdarabot a 20 vizsgálat során ráhelyezik az ellenőrizni kívánt munikarabra, majd fény segítségével interferencia képet állítanak elő. Az interferencia kép alakjából lehet következtetni a megmunkált felület szabályosságára, illetve az előírttól való 25 méreteltérésekre. Méreteltérés esetén ugyanis interferencia csíkok lépnek fel és a munkadarabot mindaddig kell korrigálni, míg az interferencia csíkok el nem 'tűnnek vagy azok aa előírt mértékre le nem csökkennek. 30 Aszférikus felületek esetében az optikai rendszer tervezője az aszférikus felület végső alakját írja elő. Az ellenőrzés azonban a jelenlegi eljárásokkal hosszadalmas, kis felületre kiterjedő és megbízhatatlan. Az aszférikus felületek viszgálatánál gyakran alkalmazzák az ún. Foucault-próbát, amelynek során a vizsgált felület zóniahibáját vizsgálják a felületről visszavert sugárnyaláb egyes területeinek kitakarásával. Ennek eredményeképpen a vizsgált terület kivilágitottsága megváltozik és mindaddig végzik a felület korrekcióját, míg az egyenletesen kivilágítottnak nem látszik. Ez a vizsgálat rendkívül hosszadalmas és bár a nyíláshiba megszűnik, a felület nem feltétlenül a szerkesztő álital előírt optikai felület Ez azután azt eredményezi, hogy az ily módon legyártott lencse-, illetve tükörrendszerek nem csereszabatosak, azaz minden egyes gyártmány egyedi jellemzőkel bír. Optikai rendszerek esetén ismeretes olyan olyan megoldás is, hogy optikai rendszerben egyes optikai elemeket, például tükröket többékevésbé empirikusan addig alakítanak, míg a kapott kép jósága kielégítő. Ennél az eljárásnál az egyik optikai elem, például tükör kis eltéréseit a másik kiegyenlíti, azaz ennél a megoldásnál sem biztosított a tervező által előírt exakt mérettartás. 160540