160424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolumineszkáló eszköz előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÄGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1'969. VI. 26. (WE—401) Amerikai Egyesült ÁllamokHbeli elsőbbsége: 1968. VI. 28. (740 903) Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. V. 31. 160424 Nemzetközi osztályozás; H 01 1 3/22; H 05 b 33/18 / tówtár Feltalálók: Ralph Andre Logan mérnök, Morristown, Harry Gregory White mérnök, Bernardsville, William Wiegmann mérnök, Middlesex, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Western Electric Company, Incorporated, New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás elektrolumineszkáló eszköz előállítására A találmány eljárás elektrolumineszkáló esz­köz előállítására, amely eszköznek galliumfosz­fid kristálya és ennek kristályrácsában elhelyez­kedő nitrogéncsapdái, valamint p-n átmenetet alkotó p-típusú és n-típusú rétege van. Optikai képeket vagy indikátorokat igénylő számos terület, például a számítóigép és hír­közlő ipar gyors és kiterjedt fejlődése szüksé­gessé tette új fénykibocsátó eszközök kifejlesz­tését, amelyek hosszú élettartammal, nagy fény­erővel, megbízható és egyszerű szerkezetükkel tűnnek ki. Ehhez járul az a követelmény, hogy az eszközök kis feszültséggel és árammal legye­nek üzemeltethetők. 10 15 Legújabban igen nagy érdeklődést keltettek az „izoelektronikus csapdák"-kal rendelkező p-n átmenetes eszközök, amelyekben a csapdák sugárzó központokként működnek és áramot indító feszültség alkalmazásakor lumineszká- 20 lóak. E csapdák tényleges természetére nézve számos feltevés alakult ki. Feltételezik, hogy a csapdákat a kristályrácsban a periodikus táb­lázat azonos oszlopának egyik elemét helyette­sítő másik elem alkotja. Jóllehet az ily módon 25 keletkezett központnak nincs töltése, de rács­hibát hoz létre, ami lyukakat és elektronokat vonz. Az ily módon vonzóhatás alá kerülő lyuk és elektron a kérdéses helyen sugárzást adó rekombinációba lép. Az izoelektronikus csapda- 3 Q val rendelkező anyag példájaként a nitrogén adalékos galliumfoszfidot említhetjük, amely­ben a nitrogén izoelektronikusan helyettesíti a foszfort a kristályrácsban és ezzel olyan csap­dákat alkot, amelyek lyukakat és elektronokat egyaránt vonzanak. Erről számolnak be D. G. Thomas és R. T. Lynch a Journal of Physics and Chemistry of Solids, 1967. 28. k. 43:3—437. oldalain megjelent közleményükben. Ily módon bizonyos vegyületek megfelelő mennyiségű do­nor és akceptor szennyeződésekkel adalékolva néhány volt egyenfeszültségnek az átmeneten való alkalmazásakor szobahőmérsékleten zölden lumineszkálnak, egyben hosszú élettartammal és megbízhatósággal tűnnek ki. A leírt típusú p-n átmenetes elektroluimi­neszkáló diódában a teljes áram az exp (qV/ /nkT) kifejezés szerint változik, ahol q a töltés, V az előfeszültség, k a Boltzmann-állandó, T a hőmérséklet Kelvin^fokokban, n pedig állandó, amelynek értéke körülbelül 2, A kibocsátott fény viszont az exp (qV/kT) függvény szerint változik. Az injektált áram, amely meghatározza a ki­bocsátott fény mennyisiégét, csak kis töredéke a teljes áramnak. Ez azt jelenti, hogy az áram legnagyobb része nem sugárzó rekombinációk útján elveszik a sugárzási folyamat számára. Ezek a nem sugárzó rekombinációk az átmenet 160424

Next

/
Oldalképek
Tartalom