160376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izobutiraldehid hőbontására
SZABADALMI 160376 MAGYAR NÉPKÖZTARS ASAG LEÍRÁS ^n^ Nemzetközi osztályozás: C 07 c 11/06 *c3f Bejelentés napja: 1968, XIII. 30. (RU—138) ^jgp Német Szövetségi Köztársaság-'beli elsőbbsége: 1968. I. 20. (P 16 60 647.») c < ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1071. X. 15. Megjelent: 1973. IV. 30. Feltalálók: Dr. Falbe Jürgen, Dinslaken, Dr. Hahn Heinz-Dieter, Oberhausen-Sterkrade-Nord, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ruhrchemie Aktiengesellschaft, Oberhausen-Holten, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás izobutiraldehid hőbontására Az oxcMszintézis vagy hidroformilezés néven ismert reakciónál oleffines kettőskötéseket tartalmjazó vegyületeket katalizátor jelenlétében szénimonoxiddal és hidrogénnel reagáltatnak. Szimmetrikus, kettőskötés vándorlással nem s izDJtnerizálható olefin-vegyületek felhasználása kivételével mindig izomer aldehid-keverékek keletkeznek, (lásd J. Falbe, Synthesen mit Kohlenmonoxyd, Springer-Verlag Berlin-Heidiel•berg-New York 1967, 7. oldal). így például pro- 10 pilénből n-butiraldehid és izobutiraldehid kib. 3 : 1 arányú keveréke képződik. Az n-butiraldehid több, ipari méretekben sikeresen megvalósított szintézisnél felhasználható értékes kiindulási anyag, míg az izobutdraldehád gazda- 15 ságos felhasználását mindezideig nem sikerült megvalósítani. A feladat tehát olyan eljárás kidolgozása, melynek segítségével izobutiraldehid a képző- 20 dési reakció megfordításával a CH3 —CH—CHO -CH2 = CH—CH3+OO+H2 I CH3 25 reakcióegyenlet szerint propilénre, szénmonoxidra és hidrogénre bontható. A fenü gázelegyet a szintézisbe visszavezetve az adott mennyiségű propilénből előállítható n-butiral- 30 dehid mennyiségét a szükségszerűen képződő izobutiraldehid arányának egyidejű csökkentése mellett jelentős mértékben növelhetjük. Az irodalomból ismert, hogy alifás aldehidek hőkezeléssel kis molekulájú termékekké bonthatók. S. K. Ho, Roy. Soc, A 276, 278—292 oldal (1963) műve szerint a hőbontásnál képződő termék kevés propilén és hidrogén mellett túlnyomórészt propánt és szénmonoxidot tartalmaz. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó a fenti cikk azon megállapítása, hogy propilén és más olefinek a hőbontást gátolják. Aldehidek fotokémiai dekarbonilezését az irodalomban ugyancsak leírták [lásd pl. F. E. Blacet, R. A. Crane J. Am. Soc 76 (1954) 5337]. A fenti eljárás a nagy energiaszükséglet miatt költséges és főként csak laboratóriumi célokra használható. Az eljárás döntő hátránya, hogy olefinek csak igen kis mennyiségben képződnek és ezért a kapott gázelegy az oxo'-szintézishez történő felhasználása nem vezet aldehidek keletkezéséhez. R. H. Prince és K. A. Raspin közleménye szerint [Chem. Comm. (1966) 156] izobutiraldehid komplex ruténiumvegyületekkel reagáltatva propilén képződése közben megbontható. A fenti reakciónál az aldehidet sztööhiometrikus mennyiségű ruténiumevgyülettel kell reagáltatni és ezért az eljárás ipari megvalósításra alkalmatlan. 160376
