160355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-benzimidazol-karbaminsav-észterek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTA RS ASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VII. 01. {NE—471) Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1973. IV. 30. 160355 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 125/06; C 07 d 49/38 r* aw® mj fel-Feltalálók: Dr. Kovács Miklós vegyészmérnök, kandidátus, 40%, Dr. Nádasy Miklós vegyészmérnök, kandidátus, 15%, Dr. Pfeifer Gyula vegyészmérnök, 45%, Veszprém Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás 2-benzimidazol-karbaminsav-észterek előállítására A találmány tárgya eljárás az I. képletű 2-Hbanzimidazol-karbatrninsav-észteiiak előállítása új reakció alapján, ahol az I. képletben R = 1— 8 szénatomos szénhidrogént jelent. E vegyüle­tek új, felszívódó hatású gombaölőszerek szinté- 5 zisében fontos közbülső termékek. Előállításuk­ra először Murray és Dains (J. Am. Chern. Soc. 56, 144, 1934) ismertettek módszert, amely orto­-Jenilén-diaimin és Snmetil-tioikarbamid-N,N'-di­karbonsav-dietilészter reakcióján alapul. Az 10 utóbbi vegyületet tio^karbaimiidból lehet előiáUí­tani dimetil-szulfáttal és klór-szénsav-etilészter­rel. Lényegében ezeket a reakciókat hasznosítja Litleir, Richards és Klopping (1,532.380. lsz. francia szabadalom). Eszerint a célterméket a 15 reagenseik beadagolása után elválasztás nélkül, egy berendezésben kapják. A tiokarbamidot vi­zes oldatban, hűtés közben reagáltatják dimetil­-szulfáttal, majd a reakciót forralással teszik teljessé. Az S-metil-Jüokarbaimidhoz ezután —3 20 °C hőmérsékleten klór-szénsav-imetálésztert és nátriumhidroxidot adnak. A keletkező S-metil­-tidkarbamid-iNjN'-dikarbonsiav-diimetilésztíeirhez beadagolják az orto-fennén-diianiint, ecetsavval megsavanyítják, majd 80 °C-ra való melegítés- 25 sei kapják a :2-benzimidazQl^karbammsav-metil­-észtert, sötétbarna, kristályos anyag formájá­'han. Az eljárás azonban nem előnyös, mert: — az egymást követő hűtés, fomalás, hűtés, 30 ismételt forralás és hűtés miatt a módszer idő- és energiaigényes; — a kerülő úton történő előállítás miatt nagy az anyagköltség; — viszonylag nagymennyiségű metil-Mmerkap­tánnal szennyezett anyalúg és mosóvíz ke­letkezik, amely szennyvízproblémákat okoz; végül — a termék tisztasága nem kielégítő. Ismeretes, hogy az orto-fenilén-idiamin nitrilek­kel a II. egyenlet szerint reagál. Vizsgálataink szerint ez a reakció ciánamiddal és annak szár­mazékaival is lejátszódik a III. egyenlet szerint. Ismert továbbá, hogy ciánaniid és klóir-szénsav­-észterek reakciójával cián^imino^dikarbonsav­-dialkil-észterek állíthatók elő a IV. össze­függésnek megfelelően. A fentiek alapján vizsgáltuk az V. reakciót. A reakciót iners oldószeres közegben (pl. ace­tonban, alkoholban) vizsgálva meglepetéssel ta­pasztaltuk, hogy a várt reakció helyett a IV. egyenlet szerinti reakció játszódott le. A reakció során a dikarbonsav-dimetil-észter származék helyett tehát egy lépésben 2-ibenz­i^daziol-karbaimiinsiav-ínietilészter keletkezett. Részletes vizsgálataink során kitűnt, hogy a VI. reakció egyéb, — például etil-, propil-, izo­-propil-, sec-ibutil- stb,, — észter előállítására is alkalmas. Ennek a reakciónak igen. jelentős 160355

Next

/
Oldalképek
Tartalom