160295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5H-dibenz[b,f]-azepin új származékainak előállítására

MAGTAB NÉPKÖZXABSASAO SZABADALMI LEIRAS 160295 JÉA. Nemzetközi osztályozás: C 07 d 41/08 SftSv Bejelentés napja: 1969. II. 28. (GE—-764) ^5P Svájci elsőbbsége: 1968. 11. 29. (3055/68) OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1973. VI. 30. Feltalálók: Dr. Fitzi Konrád vegyész, Neuallschwil, Dr. Sallmann Alfred vegyész, Bottmingen, Svájc Tulajdonos: CIBA—GEIGY A. G. cég, Basel, Svájc .*«a«i!Äi Eljárás az 5H-dibenz[b,f]azepin új származékainak előállítására i A találmány az 5H-dibenz[b,f]azepin új szár­mazékainak, e vegyületek sóinak, valamint az e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógy­szerkészítményeknek az előállítására vonatkozik. Eddig nem voltak ismeretesek a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő vegyü­letek — e képletben Rí hidrogénatomot vagy legfeljebb 3 szénato­mos alkilcsoportot, Ha hidrogénatomot vagy legfeljebb 4 szénato­mos alkilcsoportot, R3 hidrogén- vagy klóratomot képvisel — valamint az (I) általános képlet alá eső karbon­savak szervetlen vagy szerves bázisokkal képe­zett sói. Azt találtuk, hogy az új vegyületek értékes gyógyászati tulajdonságokat mutatnak. Különö­sen gyulladásgátló és ödémaellenes, továbbá fáj­dalomcsillapító és lázcsökkentő hatásuk van, te­rápiás indexük előnyös és emellett további elő­nyük, hogy csak csekély gasztroiintesztinális mel­lékhatásokat okoznak. Az (I) általános képletű vegyületek és az (I) általános képlet alá eső kar­bonsavakból szervetlen vagy szerves bázisokkal képezett sók fájdalomcsillapító és lázcsökkentő hatása különféle standard-vizsgálatokkal mutat­ható ki. A fájdalomcsillapító hatás kimutatásá­nak módszereként az E. Siegmund, R. Cadmus és G. Lu (Proc. Soc. Exp. Biol. Med. 95, 729, 1957) által leírt „writhing test" említhető. Ennél a vizsgálati módszernél azt határozzák meg, hogy a vizsgálandó vegyület milyen mennyisége 5 szükséges a 2-fenil-l,4-benzokinon intraperlto­neális injekciója által egéren kiváltott szindróma gátlására (a vizsgálandó vegyület orális vagy pa­renterális beadása esetén). A gyulladásgátló ha­tás pl. oly módon vizsgálható, hogy a patkányok 10 lábán kiváltott bolus-alba-ödéma esetében mé­rik az orálisan vagy parenterálisan beadott vizs­gálandó vegyületnek a duzzadásgátló hatásossá­gát, a G. Wilhelmi (Jap. J. Pharmacol. 15, 187, 1965) által leírt módszerrel. iß A találmány szerint előállítható vegyületek említett hatásai folytán reumatikus, artritiszes és más gyulladásos megbetegedések gyógykeze­lésére alkalmazhatók, orális, rektális vagy pa­renterális beadás útján. Ezen kívül az (I) általá-20 nos képletű vegyületek és sóik az ibolyántúli su­gárzást elnyelő szerekként is alkalmazhatók koz­metikai célokra, pl. napsugárzás ellen védő kré­mek alkotórészeként. 25 Az (1) általános képletű vegyületekben, vala­mint az alább közelebbről ismertetendő megfe­lelő kiindulóanyagokban az Rí helyén álló rövid­szénláncú alkilcsoport pl. metil-, etil- vagy n­-propilcsoport lehet, míg az R2 helyén álló rö-S0 vidszénláncú alkilcsoport példáiként a metil-, 160295

Next

/
Oldalképek
Tartalom