160270. lajstromszámú szabadalom • Kisérleti célokra szolgáló pneumatikus szemenkénti vetőgép
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 18. (DE—69«) Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1971. V. 31. 160270 Nemzetközi osztályozás: A 01 c 7/04 v^SHi^ Feltalálók: Dr. Lelley János tud. főmunkatárs, Szeged, Dr. Parádi László tud. munkatárs, Kiszombor Tulajdonos: Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged Kísérleti célokra szolgáló pneumatikus szemenkénti vetőgép 1 A találmány kísérleti célokra szolgáló szemenlkénti vetőgép, amely a közönséges vetőgéphez hasonlóan komplex módon a nyitás, vetés és betakarítás műveletét egyaránt elvégzi, és amely vetőgépnak a szemek tárolására, ada- 5 golására, valamint a talajba való bejuttatására szolgáló szervei, továbbá a többsoros vetés és az egymáshoz viszonyított változtatható vetési sortávolság biztosítása végett egymástól változtatható távolságban elhelyezkedő csoroszlyái 10 vannak. Gabonanemesítésnél, ill. nemesített növényfajtákkal végzett kísérletek végrehajtásakor a szokásos vetési eljárások többnyire nem hasz- 15 nálhatók, mert a kísérlet elvégzésénél rendkívül fontos az a körülmény, hogy a szelektált növény biztosan egyetlen szemből származzék. A kísérleteknél tehát elvileg nem az általános szóhasználatnak megfelelő „vetési" műveletet 20 végezzük voltaképpen, hanem egyes magokat ültetünk el. A gabonák ezen szemenkéti „vetését" eddig kézi munkával végezték, mivel semmiféle gépesített és a gyakorlatban is sikerrel alkalmaz- 25 ható módszer erre a célra nem volt ismeretes. Ez a kézzel végzett szemenkénti vetés azonban rendkívül lassú, kis teljesítőképességű és igen fáradságos fizikai munkával jár, ugyanakkor pedig a növényegyedek fejlődési feltételeinek 30 szempontjából sem kedvező, mert a kinyitott barázda kiszáradhat, és adott esetben a mag" kicsírázása is lehetetlenné válik. A szemenkénti vetés elve alapjában véve nem új, és a nagyüzemi mezőgazdaság adottságainak és követelményeinek megfelelően az irodalomból és a gyakorlatból több aránylag nagy teljesítőképességű szemenkénti vetőgép ismeretes. Az ismert szemenkénti vetőgépek azonban valóban csak a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazhatók előnyösen, a kísérleti növénynemesítés szempontjából nem jöhetnek számításba, mert e berendezések közös hátránya, hogy az egyes növények tényleges „egyediségének" biztosítása tekintetében rendkívül megbízhatatlanok. Növénynemesítési és általában növénybiológiai kísérletek esetében rendkívül fontos ugyanis, hogy egy-egy ültetési helyre valóban csupán egyetlen mag kerüljön, és ugyanakkor a meghatározott ritmusban elültetett magok között kihagyások se legyenek. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy mindkét hiba olyan természetű, hogy a kísérlet eredményét a teljes hasznavehatetlenség mértékéig meghamisíthatja. Ez nemcsak arra az esetre vonatkozik, amikor a növény nem egy, hanem pl. két magból kel ki, hanem az is zavaró, hogy az esetleges kihagyás következtében a szomszéd nélküli növényegyedek táplálék- és nedvesség- stb. ellátás szem-160270
