160266. lajstromszámú szabadalom • Eljuárás 3-amino-delta2-pirazolin számazékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 160266 £ Bejelentés napja: 1969. VIII. 07. (Cl—913) Módosítási elsőbbsége: 1970. VII. 13. Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1971. V. 31. f" ^ Feltalálók: Tulaj 3onos: Dr. Korbonits Dezső vegyészmérnök, 30%, D% Harsányi Kálmán vegyész- CHINOIN Gyógyszer és mérnök, 22%, Dr. Molnár Leventéné vegyészmérnök, 18%, Takács Kál- Vegyészeti Termékek Gyára, Rt., mán vegyészmérnök, 10%, Héja Gergely vegyészmérnök, 5%, Bodnár Budapest János vegyészmérnök, 3%, Dr. Bodrogi István orvos, 6%, Erődi Judit gyógyszerész, 6%, Budapest Eljárás 3-amino-^2 -pirazolin származékok előállítására i A 3-amino-zl2 -pirazolin vegyületeket a fény­képészetben és a gyógyszeriparban lehet fel­használni. Ezeknek az értékes anyagóknak az előállítá­sára idáig csak egyféle módszer — illetve en­nek néhány változata — volt ismeretes: /?-ciánetilhidrazinok intramolekuláris gyűrű­zárása : A módszerről több irodalmi közlemény, illet­ve szabadalmi leírás jelent meg, melyek közül a leglényegesebbek: J. Chem. Soc. (London) 1954. 408; 1955. 3470; 2 726 248 sz. USA szaba­dalmi leírás; 776 322; 679 678 sz. brit szabadal­mi leírás; Zsurn. Obscsej Him. 26, 3132 (1956); 29, 498 (1959); Ann. Chim. (Roma) 56, 332 (1966), C.A. 65, 2244b. Chem. Ber. 98, 3377 (1965). E szintézisre jellemző, hogy a pirazolin gyű­rű Ni~N2-kötését már az utolsó lépést megelő­zően kialakítják. A módszer nem teljesen egyértelmű. Aril­hidrazinokból és afcrilnitrilből, vagy származé­kaiból végzett sziníézisök esatében a hidrazin­csoport mindkét nitrogénje reakcióképes, két­irányú reakciólehetőség áll fenn és a kívánt 1--aril^3-amino-ZÍ2 -pirazolm vegyületeket az 1--aril-5-aminoHpiraziolin szennyezheti. A két izo­mer arányát a pH viszonyokkal lehet befolyá-10 15 20 soini [Helv. Chim. Acta 41, 306 (1958); Ber. 98, 3357 (1965)]. A többirányú reakciólehetőség kiíküszöbölé­sére a hidrazin-csoportot több esetben aromás amin és akrilnitril reakciójával előállított aril­-(2-ciánabil)-amán nitrozálása és redukciója ré­vén képezik (757 840; 776 322 sz. brit szaba­dalmi leírások). Az 1 224 746 sz. NSzK-beli szabadalmi leírás­ban alkilhidrazinok és a karbanil-ceoporthoz vi­szonyított ^Hszénatomon nitril-csoporttal helyet­tesített ketonok reakcióját írják le. A 870'418 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerint 3-amino-pirazolin-vegyületeket a meg­felelő arilazo-vegyületeik redukciója, vagy a megfelelő hidrazin és ^-alkoxi-propionitril kon­denzációja, vagy a megfelelő hidrazin és telí­tetlen nitril reakciója útján állítják elő. A fent ismertetett eljárások hátránya, hogy a kiindulási anyagként általában felhasznált hidrazinok nehezen hozzáférhető, bonyolult módszereikkel előállítható és nehezen kezelhető vegyületek. Az alkilhidrazinok ezenkívül igen 25 labilisak és könnyen bomlanak, míg az aril­hidrazinok számos képviselője erősen toxikus. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek és sóik 30 (mely képletben 160266

Next

/
Oldalképek
Tartalom