160250. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálók és nyúlfajták elleni szer

SZABADALMI 160250 MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉk, Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/36 wlSx Bejelentés napja: I960'. XII. 10. (BA—2331) H^ß Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. XII. 10. (P 18 13 696.4) OKSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. IV. 30. Feltalálók: Dr. Hermann Günter, Leverkusen, Dr. Schmidt Karl-Julius, Wuppertal-Vohwinkel, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer Aktiengesellschaft cég, Leverkusen, Német Szövetségi" Köztársaság Rágcsálók és nyúlfajták elleni szer A találmány olyan szerekre vonatkozik, ame­lyek hatóanyagként részben ismert foszfor-, foszfon-, ill. tíonofoszfor-(foszfoii)-savésztereket tartalmaznak, és felületmérgezőszerként rágcsá­lók és nyúlfajták irtására alkalmazhatók. Ismeretes, hogy az 1,2,3,4,10,llHhexaklórexo­-6,7-apoxi-l,4,í4a,!5,'6,7,|8a-oktahMro-l,4,5,8-endo,­endodimetánnaftalin, a klórozott kámfén, az amido(tio);foszfor-, valamint aceteimid(tio)-fosz­forsav-, ill. foszfonsavészterek: felületmérgező­szerekként kártékony rágcsálók irtására alkal­mazhatók. A gyakorlatban a két első vegyület szerzett különös jelentőséget. Sok országban azonban az il,2,3,4,10,10-hexaklc(rexo-46,7-epoxi­-l,4,4a,.5,6,7,8,8a-oktahidro-il,4,i5,8-jendo.,endodi­metánnaftalin alkalmazását törvénnyel megtil­tották, a Német Szövetségi Köztársaságban Visszavonták az anyag hivatalos ajánlását a fenti oélra, mert alkalmazásakor hosszú ideig mérgező hatású maradék marad vissza a vele kezelt növényeken (ez veszélyezteti a háziálla­tokat és a vadakat), valamint a talajon, így fennáll a talajvíz mérgeződéséneik a veszélye. Ezenkívül a fenti anyag a halakra nézve na­gyon mérgező. A klórozott kámfént nagyon nagy mennyiségben kell alkalmazni, és ez az anyag is nagyon mérgező a halaikra nézve. Mindkét 'klórozott szénhidrogén oly módon is veszélyezteti a vadállatokat, hogy a kártékony 2 rágcsálók természetes ellenségei a megmérgezett rágcsálók elfogyasztása által szintén elpusztul­nak. Az 1076 437 sz. NSZK-beli szabadalmi le­írásból ismert amido(tio)foszforsavésztereket 5 szintén nagyon nagy mennyiségekben kell al­kalmazni. Ezek a vegyületek ezenkívül a mezei egerekre nézve, amelyekkel szemben szintén ha­tékonynak kell lenniük, jelentősen kevésbé mérgezőek, mint a patkányok és háziegerek ese-10 tében. Így pl. az N,N-dimetilamidofoszforsav­-4,4'-diklórfenilészter perorális LDso-értéke 25 mg/kg patkány, 10 mg/kg egér és 125 mg/kg mezeiegér, így a mezei egerek 250 mg/kg-ot találnak. Ezzel összhangban szabadföldi kísérle-15 teink azt mutatták, hogy hektáronként 1000 g hatóanyag alkalmazása nem biztosítja a mezei­egerek teljes kipusztítását. Az 1 196 987 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerinti, rodenti­cid hatású acetamido(tio)foszfor-, ill. -foszfon-20 savésztereket, .amelyeknek LDso-értéke 10 mg/kg patkány, hektáronként legalább 1000 g mennyi­ségben kell alkalmazni. Azt találtuk, hogy az I általános képletű 25 foszfor-, foszfon-, ill. tionofoszfor-{foszfon)-sav­észterek kitűnő rodenticid tulajdonságokkal ren­delkeznek és ezért különösen rágcsálók és nyúl­fajták irtására alkalmasak. 30 A fenti képletben 160250

Next

/
Oldalképek
Tartalom