160238. lajstromszámú szabadalom • Forgórostélyos röpíttőtörő

SZABADALMI 160238 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY /íÉillllÉst Nemzetközi osztályozás: B 02 c 13/00 TMNBÖ Bejelentés napja: 1970. III. 20. (VE—597) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. VII. 29. Megjelent: 1973. III. 30. Feltalálók: Nagy Egon oki. gépészmérnök, 67%, Pollini Rudolf oki. gépészmérnök, 33%, Budapest Tulajdonos: Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Forgórostélyos röpítőtörő" A röpítőtörők töretének maximális szemnagyságát csak a forgórész kerületén elhelyezett verőlécek külső éle és a törőfal belső éle közötti távolság, az úgynevezett törőrés korlátozza. 5 A töretben azonban a törőrés méreténél lényegesen nagyobb darabok is előfordulnak, mivel a szemek a verőlécek közé is behatolhatnak. Így a kalibrálás tulajdonképpen csak a törőrés és verőléc magasság összegéből adódik, 10 ami általában többszöröse a töretben megengedett maximális szemnagyságnak. A gyakorlata ban ezért a röpítőtörők töretét nem a legnagyobb szemnagysággal, hanem bizonyos százalékos szitaáthullásisal szokták jellemezni és a ma- 15 radék túlszemek méretére nem szabnak határt. Amennyiben az anyagot teljes egészében egy bizonyos szemnagyság alá kell aprítani röpítőtörővel, úgy ez csak a* anyag nagymértékű túlőrlésével valósítható meg. Sok esetben azonban 20 nem kívánatos a nagymennyiségű finom frakció jelenléte a töretben, ezért ilyenkor zárt vagy nyitott körfolyamatban szoktak őrölni. A körfolyamatos őrléshez jelentős mennyiségű osztályozó- és szállító berendezés szükséges, így e 25 megoldás, mind beruházásban, mind üzemeltetésben tetemes többletköltséget eredményez. Érthető tehát az a törekvés, hogy magában a ropítőtörőben kalibrálják valamilyen módon a szemnagyságot. 30 Ismeretes az ilyen célra épített rostélyos röpítőtörő, amely a kalapácsos malmokhoz hasonló alsó rostéllyal rendelkezik. A rostély és a verőléoek között csekély hézag van, így a rostélyon fennmaradó szemeket a verőlécek tovább aprítják, illetve a törőtérbe visszahordják. Nagy hátránya, hogy idegen, nem törhető anyagokkal szemben nagyon kényes. Ezenkívül a rostély a törő teljesítményét jelentősen lecsökkenti, a nagy súrlódás miatt az energiafelvétel megnő és a kopási költségek emelkednek. Az ilyen törőt tehát éppen azoktól a kedvező tulajdonságoktól fosztják meg, amelyek a röpítőtörők alkalmazását általában indokolni szokták. A találmány célja olyan röpítőtörő, illetve malom kialakítása, amely határolja a töret szemszerkezetének felső nagyságát, de ugyanakkor megőrzi annak előnyös tulajdonságait is. A találmány alapgondolata az, hogy a törő által megtört anyagot a törőn belül folyamatosan osztályozva a túlszemeket visszajuttatjuk a verőléces rotorra, a méreten levő szemeket pedig gyorsan elvezetjük a törőtérből. Ennek elérése céljából a találmány szerinti röpítőtörőnél a verőléces rotort az ugyancsak forgómozgást végző zárt hengeres rostély veszi körül, amely a kritikusnál alacsonyabb fordulatszámmal jár, s így 160238