160231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető katódú elektrolitkondenzátorok előállítására

SZABADALMI 160231 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jAk Nemzetközi osztályozás: H 01 g 9/05 Igt Bejelentés napja: 1970. IV. 22. (TA—1060) i • •» ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. III. 30. 1 % Feltalálók: Kaposi Pál vegyészmérnök, 30%, Budapest, Kovács Lajos fizikus, 30%, Tatabánya, Haszmann Károly elektromérnök, 20%, Budapest, Krenn Lászlóné vegyész, 20%, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Eljárás félvezető katódú elektrolitkondenzátorok előállítására A találmány tárgya eljárás szilárd mangán­dioxid-katódos elektrolitkondenzátorok előállí­tására, színterelt vagy fólia ventilfém anód elektrolitikus oxidálása, az oxidált anódnak man­gánnitrát oldatával való impregnálása, az im- 5 pregnált anódok szárítása, hőbontása, anódikus oxidálása, a mangándioxid katód kontaktréteg­gel való ellátása, az anódtest házba szerelése és elektromos utókezelése útján. Ismeretes, hogy a félvezető mangándioxid ka- 10 tódú elektrolitkondenzátorokat oly módon készí­tik, hogy a ventilfém porát kötőanyaggal össze­keverik, a bekevert port és a kivezető huzalt formába helyezve a kívánt alakúra préselik, majd vákuumban magas hőmérsékleten szinte- 15 relik. Ilyenkor a kötőanyag eltávozik és porózus fémszivacs marad vissza. Fólia esetén maratás­sal állítanak elő nagy fajlagos felületet. A mangándioxid katód kialakítása az oxidált 20 ventilfém felületén és pórusaiban a félvezető ka­tódú kondenzátor készítésének egyik legkritiku­sabb része. A nehézséget a következő feltételek együttes teljesítésének szükségessége okozza: Olyan szilárd mangándioxid réteget kell kiala- 25 kítani, mely az anódtest pórusait teljesen kitölti, tömör réteget képez, és az anód felületét jól követi, a külső felületére felvitt kontakt vezető­réteggel kis átmeneti ellenállást alkot és egyút­tal kemény és nem porladó bevonatot képez. 30 E feltételek együttes teljesítése jó vezető meg­felelően alacsony .fajlagos ellenállással rendel­kező szilárd elektrolitot eredményez. Ismerete-s ugyanis, hogy a porózus félvezető réteg fajlagos ellenállása a tömör anyagéhoz képest a porózi­tás arányában nő. A mangánnitrát vizes oldatá­val impregnált anódok pirolízise kellő sebesség­gel 350—400 C° körüli hőmérsékleten megy végbe. A pirolízis során nagy mennyiségű és térfogatú gáznemű melléktermék (vízgőz és nit^ rogéndioxid) keletkezik. A gáznemű mellékter­mékek mintegy „felfújják" a visszamaradó man­gándioxidot, így az porózussá válik és rosszul ta­pad az anódtesthez. A finomszemcséjű ventil­fém porokból készült anódok esetén e hátrá­nyok fokozottabban érvényesülnek. A pirolízis során keletkező vízgőz és nitrogén­dioxid együttes jelenléte a bontás hőfokán sérü­léseket eredményezhet a dielektromos rétegben. Ha a mangándioxid réteg porózus tulajdonsá­gú, akkor a kontaktréteg kialakítása is problémát okoz, minthogy a kontaktozásnál használatos grafit szuszpenzió grafit-hidakat létesíthet a ka­tód és a dielektrikum között, ami a megenge­dettnél nagyobb átvezetési áramot okoz. A mangándioxid réteg nagy fajlagos ellenál­lása azért hátrányos mert megnöveli a konden­zátor belső soros ellenállását, ami a veszteségi, tényező növekedését okozza, és lerontja annak 160231

Next

/
Oldalképek
Tartalom