160208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa(4-izobutil-ciklohexenil)-karbonsav- származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VII. 21. (Sí—1177) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1969'. VII. 22. (36 734) Közzététel napja: 1971. VIT. 02. Megjelent: 1973. III. 30. 160208 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 53/22; C 07 c 69/24; C 07 c 83/08; C 07 c 103/12; C 07 c 103/34 - v Feltalálók: Vincent Michel vegyészmérnök, Bagneux,, Remond Georges vegyész, Párizs, Desnoyers Pierre, gyógyszerész, farmakológus, Fontenay-Aux-Roses, Franciaország Tulajdonos: SCIENCE UNION et die cég, Suresnes, Franciaország Eljárás a-(4-izobutil-ciklohexenil)-karbonsav-származéíkok előállítására A jelein tq1 átalányunk tárgya eljárás az I. általános képletű izobutiil^ciklohexenil-saármazékok előállítására, ahol Rí hidrogénatomot vagy egy 1—5 szénatomos egyeinesláncú vagy elágazott láncú alkil-gyököt jelöl, R2 1—5 szénatom os egyenes víjgy elágazott láncú alkil-gyököt jelöl, és X 1—5 szénatamos egyenes vagy elágazott S'Ziénlánioú alkoxigyököt, hídraxilgyököt vagy R egy —N aamnogyököt jelöl, ahol R' R jelölhet hidrogénatoimot, [hidroxilgyököt vagy 1—5 szénaftonios egyenes vagy elágazott szénláncú alkilgyököt; R' jelölhet hidrogénatoimot vagy 1—5 szénatomos egyenes vagy elágazott szénláneú alkilgyököt, vagy R+R' a hozzájuk kapcsolódó nitrogiénfjtommal együtt jelenthet azíridin-, azetidin-, pirrolidin-, piperidin-, hexametilén-imin-, morfolinvagy piperazin-gyököt vagy mindezen heterociklikus gyököket 1—5 szónatomas egyenes vagy elágEízott szénláncú alkilgyökkel helyettesítve. Az I. általános képletű származékok újak és előállításuk a Reformaicfcij^reakoióval történik. 10 15 20 25 melynél a II. képletű 4-i:za'butil-ciMohexanont reagáltatjuk in III. általános képletű Br-J C(R 1 ,R 2 )—CO—X' III anbróimészterirel, aholy Rí és R2 jelentése megegyezik az előzőekben közöltekkel1 és X' egy 1— 5 szénatomos egyenes vágy elágazott szénláncú alkiloxi-gyököt jelöl. A keletkezett hidroxil-csoportot tartalmazó származék általános képlete IV., ahol Rí, R2 és X' jelentése ugyanaz, mint a III. általános képletben. A IV. általános kép'jlétű vegyületet önmagában ismert módszerrel dehictetáljuk, pl. a Kom G. A. R. és Nargund K. S. (J. Oheim. Söe. 2461, 1932) által leírt eljárással és így jutunk el az I. általános képletű olyan származékokhoz, melyeknél X jelentése 1—5 szénatomas egyenes vagy elágazott szénláncú alkiloxi^gyök. Ez utóbbi terméket reagáltejtj'Uk egy HX általános képletű származékkal, melyben X jelentése azonos az I általános képT létnél megadottakkal kivéve a rövidszénláncú alkiloxi-gyököt, és így állítjuk elő az I. általános képlettel jelölt többi származékot. Azon I. áltf János képletű új vegyületek, melyekben X egy hidroxil- vagy egy hidroxílamino-gyököt jelöl, szervetlen bázisokkal sókká 30 alakíthatók. Ilyen bázisok pl. az alkáli- és alká-160208