160143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörgyártásra
MAGIAK SZABADALMI 160143 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jJÉfi Nemzetközi osztályozás: C 12 c 9/00 löt Bejelentés napja: 1969. II. 28. (MA—1948) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. III. 30. Feltalálók: Dr. Holló János vegyészmérnök, 1,2,5%, Varga Pál közgazdász, 10,0%. Nagy Zámbó Imre vegyészmérnök, 10,0%, Dr. László Elemér vegyészmérnök, 12,5% . Bali Lajos sörtermelési oszt, vez., 10.0%. Dr. Tóth Mihály vegyészmérnök, 12,5%, Budapest, Debreczeny István vegyészmérnök, 10,0%, Sopron, Dr. Uskert Andomé vegyészmérnök, 12,5%, Horváth Imre vegyészmérnök, 10,0%, Budapest Tulajdonos: Söripari Vállalatok Trösztje, Budapest Eljárás sörgyártásra A klasszikus sörgyártási eljárás szerint a sörfőzésnél felhasznált két fontos vegyületcsoportot a szénhidrátokat és a fehérjéket a malátában levő enzimrendszer segítségével alakítják a kész sör szempontjából megfelelő anya- 5 gokká. Kiindulási alapanyagként különböző szénhidrát forrásokat (pl. árpa, kukorica, búza stb.) alkalmaznak. A szénhidrátok a felhasznált alapanyagokba keményítő, cellulóz és hemicellulóz alakjában, míg a fehérjék túlnyomó- 10 részt oldhatatlan, nagymolekulájú komplexek formájában vannak jelen. Ezeknek áz anyagoknak oldatba vitelét és kisebb molekulákra való lebontását az enzimek végzik. A sörgyártáshoz kiimdulási anyagként legáltalánosabban 15 felhasznált alapanyag az árpa, azonban nem tartalmazza az átalakítások elvégzéséhez szükséges valamennyi enzimet, ezért a hagyományos eljárások során az árpát előbb csíráztatják, azaz malátává alakítják, miközben létrejönnek 20 ill. aktiválódnak a nagymoleikulájú anyagok kívánt átalakításához szükséges enzimek, melyek a lebontást a maiátázás során bizonyos mértékig meg is kezdik. A malátagyártás ily módon a klasszikus sörfőzési eljárás egyik szükségszerű 25 lépése és komoly hátrányokkal jár. A maiátázás egyrészt meglehetősen költséges, munka- és energiaigényes eljárás, mely speciális berendezések alkalmazását teszi szükségessé. További hátrány, hogy a gyártás folyamán jelentős vesz- 30 teségék lépnek fel. A malátázási eljárás ezenkívül a sörgyártásba a maláta minőségétől és jellegétől függő bizonytalansági tényezőt visz be, minthogy a sörgyártás sikere az adott malátából és a malátázási technológia hatékonyságától is függ. Több eljárás ismeretes, melyeknél a malátát pótanyagokkal helyettesítik. A 46 241 sz. NDK szabadalom szerint a maláta legfeljebb 25%-a helyett árpát vagy búzát alkalmaznak. E pótanyagokat külön főzik, majd a malátaoef révei összekeverik. E célra — a maláta legfeljebb 25%-ának megfelelő mennyiségben — kukorica is alkalmazható (50 805 sz. NDK szabadalom). Felismerték továbbá, hogy az árpában levő gumiszerű anyagok (glükózán) a sörgyártás későbbi lépéseinél a szűrhetőséget megnehezítik és ezen anyagok eltávolítása a feldolgozhatóságot megkönnyíti (48 548 sz. NDK szabadalom). A 215 386 sz. osztrák szabadalomban ismertetett eljárás zöldmaláta feltárására vonatkozik, melyet 30 percen át a 3— 10 att. nyomású túlhevített vízgőznek megfelelő, hőmérsékleten 5—15% víztartalomig feltárnak. Több szabadalom védi a keményítőtartalmú anyagok feltárására szolgáló berendezéseket. Egy előnyös kiviteli alak szerint henger alakú gőzölő fenekén aprító berendezést helyeznek el, mely vízszintesen forgó terelőszárnyakat tárta 1-160143
