160109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lipáz előállítására

SZABADALMI 160109 MAGTAB .NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATITALÄLMÄNY üÉr Nemzetközi osztályozás: A Bejelentés napja: 1970. VI. 03. (GO—1138) C 07 g 7/026; 7/028 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1071. IX. 08. Megjelent: 1973. II. 28. Feltalálók: Tulajdonos: Kovácsné, Dr. Szabó Ilona gyógyszerész, 30%, Dr. Cseh György orvos. Gyógyszerkutató Intézet, 25%, Dr. Kelemen Ágnes gyógyszerész, 15%, Széli Valéria vegyészrnér- Budapest nők, 10%, Dr. Horváth János vegyész, 8%, Dr. Richter János vegyész, 4%, Tölgyesi László vegyésztechnikus, 4%, Monostori László vegyész­mérnök, 4%, Budapest Eljárás lipáz előállítására i A találmány tárgya eljárás lipáz enzim elő­állítására ferment levekből vagy állati szervki­vonatokból kicsapás, a , csapadék elkülönítése, az .elkülönített csapadékbői az enzim kivonása, majd a kivonatból az enzim kies-apása útján. A természetes zsírsavak glicerin-észtereit bontó észteráz enzimről, a lipázról ismeretes, hogy az emésztés élettani folyamatában fontos szerepet tölt be; ezen az alapon kerül alkalmazásra mint a gyógyászati emésztőenzim-készítmenyek egyik komponense. Széleskörű felhasználás ala­kult ki az élelmiszeriparban, továbbá kozmetikai cikkek gyártásában is. Ezek az alkalmazási te­rületek nagy tisztaságú, az egészségre ártalmas anyagoktól mentes lipázkészítiményt igényelnek. A lipáz-«l5állítás kiindulásaként a vágóhídi hasnyálmirigy mellett egyre nagyobb szerepet kap az enzinftermelő mikroorganizmusok fer­mentációja. Főleg gombatörzsekről (Rhizopus, Aspergillus és Mueor fajok) ugyanis ismeretessé vált, hogy az általuk termelt lipázok tulajdon­ságai nemcsak megfelelnek az állati eredetű lipázéinak, hanem e lipázok bizonyos előnyök­kel (stabilitás) is rendelkeznek. Mind az állati, mind a mikrobiológiai eredetű enzimek kinyerésének alapja a szervkivonat­ban vagy a fermentleben oldottan, de nagy hígításban levő enzim betöményítése, A jelen-2 leg ismert módszerek egy része kisózást, más része hidrofil szerves oldószerrel történő ki­csapást alkalmaz a lipáz betöményítésére fer­mentléből vagy hasnyálmirigy kivonatból. A ki-5 sózást ammóniumszulfáttal (10 993 sz. japán szabadalmi leírás, 662 862 sz. belga szabadalmi leírás; Agr. Biol. Clhem., 33, 986 (1969); Biophys. Biochim. Acta, 23, 264 (1957), 3 262 863 sz. USA szabadalmi leírás, vagy magnéziumszulfáttal 10 fJ. Am. Chem. Soc, 55, 2 445 (1933); Biochem. J., 69, 17P (1958)] végzik. A fiermentléből kisó­zással nyert anyag kíméletes körülmények kö­zött megszárítható és ezzel végtermék is nyer­hető (1 084 265 sz. angol szabadalmi leírás, 2 987 15 sz. japán szabadalmi leírás). Az így nyert li­páz-kószítmény azonban a hozzáadott són kí­vül számos szerves ballaszt anyagot, sőt a ki­csapás csekély fajlagossága miatt egyéb enzi­meket (proteáz, poliszaharidáz stb.) is tartalmaz, 20 ami a felhasználásnál éppúgy lehet előnyös, mint hátrányos, de a módszerek a lipázra néz­ve mindenképpen alacsony kitermelést biztosí­tanak. Megfelelő minőségű lipáz csak további műveletek (dialízis, ioncsere, szerves oldószeres 25 kicsapás, gélszűrés, kálciumfoszfátos gélkroma­tográfia beiktatásával biztosítható [3 262 863 Í;Z. USA szabadalmi leírás; Appl. Mikrobiol.. 17, 606 (1969); J. Biochem., 46, 575 (1959); Arch. Biochem., Biophys., 83, 309 (1959); 8647 sz. ja-30 pán szabadalmi leírás. 16Ű109

Next

/
Oldalképek
Tartalom