160002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető- katódos elektrolitkondenzátorok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. II. 09. (TA—920) Közzététel napja: 1971. VII. 29. Megjelent: 1973. I. 30. 160002 Nemzetközi osztáiy; H 01 g 13/00; H 01 g 9/00 Feltalálók: Borlai Oszkár vegyészmérnök, 30%, Budapest, Kovács Lajos fizikus, 30%, Tatabánya, Krenn Lászlóné vegyészmérnök, 20%, Budapest, Bécsy Lajos vegyészmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Eljárás félvezető-ka tódos elektrolitkondenzátorok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás félvezető katódos elektrolitkondenzátorok előállítására az anód elektrolitikus oxidálása, az oxidált anódból fél­vezető katódréteg kialakítása által kondenzátor, készítése, az így kapott kondenzátor elektroli- 5 tikus utóoxidálása, majd a kondenzátor házba szerelése és elektromos utókezelése útján. Ismeretes, hogy az elektrolitkondenzátorok dielektrikumát alkotó oxidréteg az anódfém io elektrolitikus oxidációjával állítható elő. Az elektrolitkondenzátor elektromos jellemzői erő­sen függenek a keletkezett oxidréteg minőségé­től, amelyet az elektrolitikus oxidáció hőmér­séklete is befolyásol. Ennek az oxidrétegnek a 15 hőkiterjedési együtthatója ugyanis eltér az alap­fémétől. Az elektrolitikus oxidációt ismert mó­don magas, 100 °C fölötti hőmérsékleten végez­ve, az oxidréteg az elektrolitikus oxidálási hő­mérsékletnek megfelelően megnövekedett alap- 20 fémfelületen alakul ki, ezért lehűléskor az oxid­rétegben nyomófeszültség lép fel, ami az üzem­szerű magas hőmérsékletű (100—150 °C) haszná­lat során csökkenti a fellépő húzófeszültséget.; ennek következtében az oxidrétegben kevesebb 25 repedés jön létre. Mint ismeretes, a félvezető katódos kondenzá­torok gyártása folyamán az alapfémet a rajta le­vő dielektrikummal (oxidréteggel) együtt a fél­vezető (elektrolit szerepet betöltő) félvezető szi- 30 lárd réteg kialakítása céljából magas hőmérsék­let hatásának kell kitenni. Például az alumínium vagy tantál félvezető katódos kondenzátorok gyártása folyamán az oxidrétegre mártás útján felvitt mangánnitrát termikus bontásával (piro­lízisével) állítanak elő mangánoxid félvezető ré­teget; a termikus bontás végrehajtása közben a tantál alapfémet és a rajta levő oxidréteget is többször huzamosan teszik ki 300—400 C C hő­mérséklet behatásának. Ez a magas hőmérséklet természetesen erősen árt az oxidrétegnek. Ezért — mint ismeretes — egy vagy több ilyen hőbon­tási periódust utóoxidálási periódus követ, ami­kor is az oxidréteg károsodását anódikus utó­oxidációval próbálják helyrehozni. A dielektri­kumot alkotó oxidréteg azonban ekkor már fed­ve van a katódot alkotó félvezető oxidréteggel, aminek következtében az elektrolit nem minde­nütt érintkezhet a dielektrikum oxidrétegével. Ahol nincs érintkezés, ott az elektrolit nem is hozhatja helyre a károsodást. Az ilyen helyeken csupán a katódot alkotó félvezető oxidréteg ké­pes utóoxidáló hatást kifejtem, aminek követ­keztében viszont bizonyos mértékig a katódot al­kotó félvezető oxidrács is változást szenved, és az előzőleg hőkezeléssel pontosan beállított fém:oxigén arány eltolódhat benne a beállított optimumtól. Ez a folyamat azt eredményezheti, hogy a kondenzátor elektromos értékei lerom­lanak. 160002

Next

/
Oldalképek
Tartalom