159940. lajstromszámú szabadalom • Kétfázisú reverzálható léptetésirányú pneumatikus, vagy hidraulikus léptetőmotor

MAGYAK N«FK0ZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. VI. 13. (MA—1997) Közzététel napja: 1971. VIII, 08. Megjelent: 1972. XII. 30. 1S9940 Nemzetközi osztályozás: G 05 b 19/40 '"*««, fe;iíi;áf X^'/J/dMil Feltaláló: Sas Gábor oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete, Budapest Két fázisú rezerválható léptetésirányú pneumatikus vagy hidraulikus léptetőmotor A találmány reverzálható léptetésirányú pneu­matikus vagy hidraulikus léptetőmotorra vonat­kozik, amely nyomásváltozás hatására egy me­rőleges irányba eltolható, erőképző térelválasztó elemeket összekötő elem hornyaiban elmozgat­hatóan kiképzett csap segítségével egy tengely vagy más szerkezet léptető elfordulását idézi elő. Ismeretes, hogy a legegyszerűbb lépésenkénti forgást előállító szerkezetek a telefontechnikából ismert kereső automaták, ahol az elektromág­nessel előállított egyenes vonalú alternáló moz­gást egy kilincs közbeiktatásával egy kilincske­rék alakít át szakaszos forgómozgássá. Pneumatikus léptetőmotort is készítettek már oly módon, hogy az előbb említett szerkezetben az elektromágnest szilfonmembránnal helyette­sítették. A szilfonmembránhoz kapcsolt kilincs egyik irányban pneumatikus jelre, vagyis nyo­másból származó erőhatás, míg a másik irány­ban a pneumatikus jel megszűnése után előfeszí­tett rugó ereje miatt mozdulhat el. A fenti ki­lincsműves szerkezet legnagyobb hiánya — az egyszerűségében rejlő előnyök mellett — az, hogy csak egyirányú forgás létrehozására alkalmas. További hiányossága a kilincses léptetőmotor­nak, hogy a hajtás irányába ható terhelő nyo­maték esetén megszaladás következhet be. Bonyolultabb szerkezetű az az ismert két irá­nyú léptetésre alkalmas pneumatikus léptetőmo-10 tor, amelyet a villamos léptetőmotöros megol­dási elvek segítségével szerkesztettek meg. A hajtani kívánt tengelyen egy csillagkerék helyez­kedik el, amelyhez minimálisan három (vagy há­romnak egész számú többszöröse) membránnal vagy dugattyúkkal mozgatott görgő támaszko­dik. Az előfordulást, forgást a csillagkerék lej­tőihez támaszkodó görgők sugár irányú vagy a csillagkerék lejtőinek alapjára merőleges (koro­na alakú csillagkerék esetén ez tengely irányú) elmozdulása hozza létre. A görgők elmoz­dulását a csillagkerék lejtői 90°-kal elfor­dított érintőleges elmozdulássá alakítják. A csil­lagkerék fogszámát három görgő esetén 1, 2 15 és 2 egész számú többszörösére választhatjuk meg, a lényeg az, hogy amikor az egyik görgő a lejtő alján helyezkedik el, a másik két görgő két ellentétes hajlású lejtő kétharmad magassá­gában kell, hogy elhelyezkedjen. Ez a feltétel a továbbiorgatás igényéből szármázik, ugyanis a továbbfordítás irányát két 2/3 magasságban el-* helyezett görgők működtető szervének kiválasz­tásával lehet megadni, míg az elfordulás, hasz­nos nyomaték a kiválasztott dugattyúra vagy membránra' adott nyomás következtében jön létre. A fenti csillagkerekes megoldást állandó for­gás előállítására is használják. Ilyenkor a csil­lagkerék fogszámát az egyenletes forgónyomaték 30 igényének megfelelően állapítják meg. Az egyes 20 25 159940

Next

/
Oldalképek
Tartalom