159938. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erő- és nyomatékkompenzációs pneumatikus automatika elemek, különösen pneumatikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. V. 12. (MA—1713) Közzététel napja: 1971. VII. 29'. Megjelent: 1972. XII. 30. 159938 Nemzetközi osztályozás: F 15 c 1/00 Feltalálók: Dr. Boros Aindor oki. gépészmérnök, Helm László oki. gépészmérnök. Mohácsi János technikus, Budapest Tulajdonos: MTA Automatizálási Kutató Intézet, Budapest Berendezés erő- és nyomatékkoinpenzácics pneumatikus automatika elemek, különösen pneumatikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére A folyamatszabályozásban igen elterjedten alkalmazott pneumatikus teljesítményerősítőknek — mint ismeretes — két alaptípusa használatos: a) folyamatos működésű és b) szakaszos működésű (légfogyasztású) erősí- 5 tők. . A folyamatos működésű teljesítményerősítők hátránya, hogy üzemük során állandóan táplevegőt fogyasztanak, emiatt használatuk költséges. Alkalmazásukat főleg csak az indokolja, 10 hogy rezgéshajlamuk kisebb, mint az egyébként igen jó műszaki tulajdonságokkal rendelkező és gazdaságos üzemű szakaszos működésű erősítőké. Ezen utóbbiak tulajdonsága, hogy táplevegőt csak akkor fogyasztanak, ha a hozzájuk kap- 15 csolódó tárolót töltik. A szakaszos működésű erősítők hátránya, hogy viszonylag magas frekvenciás öngerjesztett rezgésekre igen hajlamosak. Az öngerjesztett rezgések megjelenése nemcsak azért kellemetlen, mert a belső alkatrészek 20 a szapora ütközések folytán rövid idő alatt tönkremennek, hanem a munkapont beállítása sem stabilizálható, továbbá a rezgések tovaterjednek a szabályozókör többi eleme felé, ahol még számos nem kívánt kísérőjelenséget okoznak. 25 A szóban forgó rezgések mechanikus eredetűek, és frekvenciájuk általában — konstrukciós paraméterek függvényében — a 100—800 Hz-es sávba esik. A rezgések mechanikus eredetéből sn következően szinte önként adódik, hogy azok csillapítását, illetőleg megszüntetését leggyakrabban mechanikus úton oldják meg. Ezen módszerek közül igen elterjedtek a következők: 1. Csillapítás az erősítőben levő, egymástól látszólag független, de egymásra közvetve viszszaható rezgőrendszerek rezgésjellemzőinek egymáshoz viszonyított relatív elhangolása útján. (Pl. tömegarányok, rugóállandók stb. megváltoztatása.) 2. Folyadékos csillapítóelem alkalmazása. 3. Félmechanikus csillapítás, melynek lényege, hogy a visszacsatolt teljesítményerősítő visszacsatolási körében pneumatikus RC tagot (tagokat) helyeznek el, de ezen utóbbi pneumatikus tároló terében kialakuló nyomást arra használják fel, hogy a kimeneti nyomás kialakításában részt vevő aktív elemet (pl. tápoldali szelepet) közvetlenül befolyásolják, ezáltal — amint az szükséges — több vagy kevesebb levegőt bocsássanak a kimeneti térbe a táphálózat felől, így a rezgések megszűnjenek. Az RC tagok alkalmazásának ez a módja általában ismertnek mondható. (Pl. Frede W. E. magyar nyelven is megjelent könyve.) Tapasztalatok azt mutatták, hogy az 1. pontban ismertetett megoldás gyakran igen nagy, vagy éppen megvalósíthatatlan méreteket eredményez. A 2. pontban leírt módszernél nem ke-159938