159899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás és heterociklusos aldehidek előállítására

MAOYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. X. 21. (GO—1108) Közzététel napja: 1971. VIII. 08. Megjelent: 1972. XI. 30. 159899 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 47/52 Km* /»/a;'»!i» Fteitalálák: Balogh Tibor vegyészmérnök, 12%, Dede László vegyész, 12%, Mészáros Lászlóné vegyész, 12%, Dir. Szilágyi Géza vegyész, 26%, Dr. Kaszteainer Endre vegyész, 14%, Dr. Vargha László vegyész, 10%, Thuróczy Ferenc technikus, 7%, Kovács Mária laboráns, 7%, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás aromás és heterociklusos aldehidek előállítására Az irodalomban több olyan eljárás ismeretes, melyek segítségével aldehideket állíthatunk elő nitrilekből. Az egyik, régebben ismeretes eljárás szerint J. Chem. Soc. 127, 1874 (1925)] a nit­rilt száraz sósavgázt tartalmazó abszolút éteres oldatban, vízmentes sztannokloriddal redukál­juk aldiminné, és ez utóbbit hidrolizáljuk alde­hiddé. Egy másik eljárás szerint (J. Lab. Compds 1969, 1) a nitirilt éteres vagy tetrahidrofurános oldatban nikkel és nátrium-hipofoszfit együttes hatásával redukáljuk aldehiddé. Egy további el­járás szerint (J. Chem. Soc. 1964, 5880) a nit­rilt nikkel és hangyasav együttes hatásával re­dukáljuk, ez az eljárás azonban csak speciális esetekben alkalmazható. Ennek az utóbbi eljá­rásnak egy újabb változata szerint (J. Chem. Soc. 1966, 5775) a nitrilt hangyasavas oldatban nikkel^alumínium-ötvözettel kezelve redukáljuk aldehiddé. E módszerek hátrányai a következők. Az első módszer szerinti éteres oldatban, abszolút körül­mények között kell dolgoznunk, ami nehézkes és költséges. Különös hátránya az eljárásnak, hogy savérzékeny,, továbbá olyan anyagokra, melyek a közegben a sósavgázzal oldhatatlan csapadékot adnak, nem alkalmazhatók. Ehhez járul hátrányként az éter tűzveszélyessége. A vízmentes sztannoklorid előállítása igen nehéz­kes. Mindezen okok miatt az eljárás még labora-10 15 20 30 25 tóriumi szinten is körülményes, nagyobb téte­lek átalakítása végett nem alkalmazható. A má^ sodik eljáráshoz oldószerként étert vagy tetra­hidrofuránt kell alkalmazni: mindkét oldószer illékony és nagyon tűzveszélyes, robbanásveszé­lyes, ezért használatuk, különösen nagyobb téte­lű aldehidek előállítására nem célszerű. A har­madik, említett módszer csak néhány, különleges szerkezetű nitril redukciójához használható. A negyedik módszer alkalmas ugyan a nitrilek vál­tozatos típusainak aldehidekké való redukciójá­ra, azonban csak kis tételekben: nagyobb meny­nyiségek — már néhány száz grammos tételek átalakítása esetén is — a redukcióhoz szükséges fém mennyisége aránytalanul megnő, mert • a fém felületén dezaktiválási tünetek észlelhetők; ezzel párhuzamosan a redukció ideje is arány­talanul megnyúlik, és tiszta aldehid jó hozam­mal nem nyerhető. Á magas koncentrációban szükséges hangyasav súlyos korróziós problémát jelent. Látható, hogy az itt felsorolt módszerek, melyek szerint az aldehideket nitrilek redukció­jával előállíthatjuk, legfeljebb laboratóriumi méretekben alkalmazhatók. Nagyon kívánatos volt tehát egy olyan eljárás kidolgozása nitrilek aldehiddé való redukciójára, mely nagy mennyi­ségek bevetése esetén is használható. Meglepő módon úgy találtuk, hogy az RCHQ általános képletű aldehidek, mely képletben R . aromás vagy heterociklusos gyököt jelent, igen 159899

Next

/
Oldalképek
Tartalom