159790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ditiofoszforsavészterek toxicitásának csökkentésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 159790 JÉ^ Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/36 «ES« Bejelentés napja: 1969. VI. 19. (MO—737) •^Sí* Olaszországi elsőbbsége: 1968. VI. 19. (17 901 A/68) ^^KKÍA/J^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. VII. 02. Megjelent: 1972. X. 31. f ^ »war Feltaláló: Santi Romano vegyész, Milánó. Olaszország Tulajdonos: Montecatini Edison S. p. A. cég Milánó. Olaszország Eljárás ditiofoszforsavészterek toxicitásának csökkentésére 1 A találmány tárgya eljiárás a ditiofoszforaavészlterek melegvérűekre gyakorolt toxicitásának jelentős csökkentésére. A találmány szerinti eljárást különösen előnyösen aiz (I) általános képletű vegyületek 5 toxicitásának csökkentésében alkalmazhatjuk — ahol R jelenítése 1—5 széraatarnos, egyenes vagy elágazó láncú ;alkil-csoport, és R' jelentése fánál- vagy karbetoxímetil-csoport. > 10 A találmány szerint lényegében úgy járunk el, hogy a technikai termékeiket, amelyek melegvérű állatokkal szemben kifejtett toxicitását csökkenteni kívánjuk, alifás vagy aromás szerves savak bromidjaival vagy jodid jaival kezel- 15 jük. Nem volt előrelátható, hogy a toxicitáscsökfcenés kizárólag az acilhramidokkal vagy ~jodidokkal végzett kezelés során lép fel, ugyanis a megfelelő Moriidofc semmiféle toxicitás- 20 csökkentő hatást nem fejtenék ki. A találmány szerint Úgy járunk el, hogy a kezelendő vegyülethez, vagy a kezelendő vegyület oldatához csekély mennyiségű, adott esetben, közömbös szerves oldószerben oldott acil- 25 bromidot és/vagy -jodidot adunk, az elegyet a hőmérséklettől függően meghatározottt ideig keverjük, miajd az acilhaloganidek fölöslegét, és a jelenlevő illékony lainyagokat eltávolítjuk. Az eljiánás igen egyszerűen végrehajtható, és go és gyakorlatilag sem anyagveszteség, .sem hatőainyaigtartalomcsolkkenes nem lép fel. Ismeretes, hogy a fcártevőiiritószerék alkalmazhatóságét nemcsak a kártevőkkel szemben i hatásuk, hanem a melegvérűekre kifejtett toxicitásuk is befolyásolja. A toxicitás megítélésekor nemcsak azokat a veszélyeket kell figyelembe venni, amelyek a kártevőirítósiaerek alkalmazása során felléphetnek, hanem különös figyelmet kell fardítaind azokra a hatásokra, amelyeket ezek a termékek a1 mezőgazdasági felhasználás során az emberekre kifejthetnek, akár a táplálkozási célokra felhasználható terményeken maradt maradékaik formájában, akár a háztartásiban higiénáiai célokra felhasizinált kártevőartószerek .alkalmazása közben. A törekvés ezént olyain kártevőíirtószarek alkalmazására irányul, amelyek megfelelő kártevőirtó hatás mellett melegvérűekre -nézve a lehető legkevésbé toxikuisiak. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy egyes kártevőiirtószerek lalikalmiazhaitósága más területekre is kiterjeszthető, ha azok melegvérűékkel szemben kifejtett toxicitását jelentősen csökkentjük. Nyilvánvaló tehát, hogy a találmány szerinti eljárás, amelyei egyes kártevőirtószarek melegvérűekkel szemben kifejtett toxicitását 159790
