159744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(5-nitro-tiazol-2-il)-2-oxo-tetrahidro-imidazol előállítására

MAGYAR NÉPKrtZTARSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IV. 16. (GO—1131) Közzététel napja: 1971. VII. 02. Megjelent: 1972. X. 30. 159744 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 99/10; 49/36; 91/32 X* "v^ tsititn\ Feltalálók: Dr. Fuchs Oszkár vegyészmérnök, Senkáriuk Vladimir vegyészmérnök, Dr. Nemes András vegyészmérnök, Somogyi Tibor vegyészmérnök, Lázár Árpád vegyészmérnök, Dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás l-(5-nitro-tiazol-2-il)-2-oxo- tetrahidro-imidazol előállítására A találmány tárgya eljárás l-i(5-.nitro-tiazol­-2-il)-2-oxo-tetrahidro-imidazol előállítására, 1--<(t;iazol-2-il)-2-oxo-tetrahidro~imidazol felhasz­nálásával. Ismeretes, hogy az l-(5-nitro~tiazol~2-il)-2- 5 -oxo-tetraihidro-imidazol protozoa- és féregelle­nes hatású szer, és igen jelentős a sdhistozomi­ázis elleni hatása. Előállítására két fő mód­szer ismert. Az egyik szerint olyan tiazol-szár­mazékból építik fel a kívánt terméket, amely 10 '5-ös helyzetben már tartalmazza a nitro-cso­portot. A másik módszer szerint az l-tiazol-2--il)-2-oxo-tetrahidro-'imidazolt nitrálják. A gya­korlatban az utóbbi út célravezetőbb, mert a tiazol-gyűrű igen érzékeny volta miatt az első 15 módszer szerinti szintézis közben a vegyület érős károsodása miatt a kitermelés rendkívül alacsony. A' nitro-esoportot nem tartalmazó bázisból 20 kiinduló második módszer esetén az ideális megoldás az lenne, ha az imidazol-gyűrű nit­rálása nélkül sikerülne közvetlenül az I kép­letű nitrotiazolil-vegyületet előállítani.v Erre az egyetlen lehetőség abban áll, hogy a tiazol-ke- 25 miában szokásos módszer szerint kevert savval vagy salétromsav és szerves sav keverékével 60 C° fölötti hőmérsékleten nitrálják a II kép­létű szabad bázist, ami azonban gyenge kiter­meléssel rossz minőségű termékhez vezet. :.;n A szabad bázisból kiinduló szintézis egy to­vábbi változata abban áll, hogy a bázist dinit­ro-vegyületté nitrálják, majd az imidazol-gyű­rű 3-as helyzetében levő nitro-csoportot lehid­rolizálják. E módszer hátránya, hogy a dinit­ro-vegyület csak akkor állítható elő jó kiter­meléssel, ha a nitrálást két lépcsőben végzik: először N-nitro-vegyületet állítanak elő, majd a kipreparált anyagot nitrálják tovább. Ezen túlmenően a salétromsav hatására jelentős mér­tékű oxidáció is fellép. Ezért a nitrálás termé­ke nagy mennyiségű szennyezést tartalmaz. E szintézis további hátránya, hogy egy fölös mól salétromsav használatát teszi szükségessé, és a dinitro-vegyület fölös nitro-^csoportját forró vi­zes kénsavval kell hidrolizálni; az így létre­jövő forró kénsiavas^salétromsavas elegy-is erő­sen károsító hatást fejt ki a molekulára, ami­nek rossz minőségű, sok 'bomlásterméket tartal­mazó sötét termék és alacsony - kitermelés a következménye. Egy másik módszer szerint a nitrocsoport­mentes szabad bázis salétromsavas sóját savas kezeléssel alakítják át a kívánt mononitro-ve­gyületté. Az eljárás hátránya, hogy a salét­romsavas addíciós sót jégecetben kell előállíta­ni, és a nitrálást viszonylag magas hőfokon kell lefolytatni. Ezért ezzel az eljárással sem tud­nak 70% fölötti bruttó kitermelést elérni. 159744

Next

/
Oldalképek
Tartalom