159672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohány kezelésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. V. 12. (TA—1019) Svájci elsőbbsége: 1968, V. 13. (7027/66) Közzététel napja: 1971. VI. 04. Megjelent: 1972. IX. 30. 159672 Nemzetközi osztályozás: A 24 b 3/12; 15/00 á MátYviár ishiin Feltaláló: Dir. Egri László vegyész, Basel, Svájc Tulajdonos: TAMAG Basel AG., Birsfelden, Svájc Eljárás dohány kezelésére 1 A találmány tárgya eljárás dohány csípős­ségének csökkentésére, kesertelenítésére vagy nikotinmentesítésére. Több olyan eljárás ismeretes, amely szerint a dohány úgynevezett „csípősséget" vagy ke- 5 serűségét" vákuum alatt gőzöléssel vagy túlhe­vített vízgőz felhasználásával csökkentik. Ismeretesek továbbá extrakeiós eljárások is, ~" amelyek általában nagyobb oldószermennyisé­gek és ennék megfelelően költséges berendezé- 10 sek stb. felhasználását igénylik. A dohány nikotinmentesítésére olyan eljárást is javasoltak, amelynek során a dohányt gőz­zel és ammóniával kezelik. Az utóbbi típusú el- 15 járások többségénél előre meghatározott am­móniám ennyiséget alkalmaznák. Az ismert el­járás szerint pl. a felhasznált ammónia meny­nyisége a kezelendő dohány nikotintartalmától függ. A nikotinnál erősebb bázisnak tekinthető 20 ammóniának az a szerepe, hogy a nikotint sói­ból ifelsziabadítsa, míg az ammónia a savmara­dékokkal önmagában sókat képez. Mivel azon­ban a dohányban jelenlevő savak és bázisok, mint pl. ammónia, aminek alkoloidák stb. ösz- 25 szetétele a dohányfajtától, évjárattól, a fermen­táció jellegétől és a fermentáció intenzitásától függően igen különböző lehet, emellett a niko­tin is különböző mennyiségekben, részben sza­bad vagy kötött állapotban fordul elő a do- 30 hányban, így nem lehetséges a nikotin felsza­badításához szükséges ammónia mennyiségét általános érvénnyel, vagy a nikotintartalom alapján előre megállapítani. Az ismert eljárások további hátránya abban mutatkozik, hogy a dohány előbb említett kü­lönböző összetétele miatt, továbbá az üzemsze­rűen kivitelezhető objektív ellenőrzési mód­szerek hiányában a nem kívánt alkatrészek (csípősségmentesítés, kesertelenítés, nikotinmen­tesítés) eltávolítása tekintetében a végpont ne­hézség nélkül nem határozható meg, illetve a feldolgozás során reprodukálható eredményeket nem sikerül elérni. A pontos meghatározás le­hetősége pedig igen fontos lenne, ha a dohány nikotinmentesítésére bevezetett ammóniát ma­radéktalanul el kívánják távolítani. Az objektív minőségellenőrzési módszerek során, főként az úgynevezett „alkalikus" jel­legű dohányoknál (vagyis olyan dohányoknál, amelyeknél a füst főtömege lúgos kémhatású, ezek közé tartoznak főként a szivar-, pipa- ás meghatározott cigarettadohányfajták) a „csípős­ség" intenzitásának meghatározása úgy törté­nik, hogy a dohányt szuszpenzió alakjában egzakt meghatározások felhasználásával pH-mórésnek vetik alá. A meghatározás elvégzése előtt a dohányt megszárítják, porítják és vízben szuszpendálják. A dohányfüst objektív (meg-159672

Next

/
Oldalképek
Tartalom