159589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok és hasonlók készítésére

MAGYAR NfcfKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XI. 03. (KA—1220) Közzététel napja: 1971. VI. 04. Megjelent: 1972. VIII. 30. 159589 Nemzetközi osztályozás; E 01 g 3/00 * Karvalyszky István főmérnök, Miskolc, Éles Sándor főosztályvezető, Miskolc, Nahalka Ferenc építésvezető, Miskolc, Taslár Tibor tervezőmérnök, Budapest Eljárás és berendezés mélyalapok és hasonlók készítésére A találmány mólyalapok, támasztó és feszítő pillérek és hasonlók készítésére szolgáló eljárás és berendezés. Ismeretes, hogy nagyobb terhelésnek kitett alapok esetében azt a talpszerű testet, amely a terhet a talajnak átadja, a talaj teherbíróképességének figyelembevételével úgy kell méretezni, hogy a felületegységre jutó teher a talaj teherbíróképessége alatt maradjon. Ez a teherátadó felület rendszerint lényegesen nagyobb, mint annak az oszlopszerű közvetítő elemnek a szilárdsági szempontból szükséges keresztmetszeti területe, amely a terhelést továbbítja az alapozott műtárgytól a talplemezig. Ennek ellenére az ismert alapozási eljárások és berendezések alkalmazása során a talplemez talajon felfekvő felületével lényegében azonos nagyságú keresztmetszeti felületű szekrényt vagykútköpenyt süllyesztettek le a talap teherbíró rétegéig az alaptalp elkészítése előtt. A lesüllyesztett szekrény vagy kútköpeny vagy csak a földnyomás elleni védelmet szolgálja, vagy egyben az alapozás részét is képezi. Ez utóbbi esetben a köpeny alatt utólag építik ki a fenéklemezt s a terhelést maga a köpeny közvetíti a fenéklemezhez. : Az említett mindkét alapozási mód mellett az alaptalpnak a talajon támaszkodó felületével közel azonos keresztmetszeti felületű aknát 10 15 20 25 30 kell készíteni, ami azt jelenti, hogy ennek az aknának a térfogatát kitevő földet kell eltávolítani, és ezen akna határoló falát kell vasbetonból kialakítani. Mint már korábban utaltunk rá, ez a földmunka és betonozási munka, valamint anyagfelhasználás a szílárdságilag szükséges keresztmetszet biztosításához elegendő hasonló munkákhoz és anyagfelhasználáshoz képest indokolatlanul nagy. További hátránya az ismert alapozási módoknak, hogy éppen a nagy keresztmetszeti területű kútkészítés miatt a zsúfoltan beépített felszínen esetleg bontási munkát kell végezni. E bontiásnak káros voltát nemcsak a vele kapcsolatos munkaráfordítás jelenti, hanem az is, hogy az esetleg lebontott és az alapozás elkészülte után újrafelépített objektumok a bontás és újraépítés közötti időben kiesnek a termelésből. Ilyen esetek fordulnak elő pl. kohászati üzemekben, ahol az egymás mellett levő objektumok között egy új alap készítése azt jelentheti, hogy az alapozás időtartamára legalább részben le kell bontani az egyik objektumot. A találmány szerinti eljárás és berendezés célja, hogy szilárdsági és stabilitási szempontból teljes értékű alapozás biztosítása mellett az alapozási munkáknál az ismertekihez képest lényegesen kevesebb földimunkát kelljen teljesí-159589