159560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-dihidrokinolin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS 1 AI. ALM ANY! HIVAIAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. V. 25. (GE—«31) Amerikai Egyesült Állaniok-beli elsőbbsége: 1969. V. 26. (827.998) Közzététel napja: 1971. VI. 4. Megjelent: 1972. VIII. 31. 159560 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 33/12 - sít U> íUu-áif. ,*„f/,. , 7»! a i i p n * Feltalálók: Wasley Jan Williiam Francis vegyész, Ossining, Gruenfeld Nrobert vegyész, Bronx, N, Y., Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: J. R. Geigy A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás 1,4-dihidrokinolin-származékok előállítására Í A találmány 4-[(karboxialkil)-ferül-imino]­-1,4-dihidrokinolin-származékok és savaddíciós sóik előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ezek a vegyületek emlősökön értékes gyógyá­szati tulajdonságokat, így gyulladásgátló és ma­láriaellenes hatást mutatnak. Az (I) képletű vegyületek — ebben a kép­letben eddig nem voltak ismeretesek. A 3 075 981 sz. amerikai szabadalmi leírás a 4-fenil-4mino-J l,4--dihidrokinolinoknak egy az (I) általános kép­letű vegyületektől kémiailag eltérő csoportját ismerteti anthelmintikus hatású szerekként. Az új (I) képletű vegyületek és savakkal kép­zett addíciós sóik oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — ebben a képletben Ra, R5, R6 és R 7 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — permangansawal reagáltatunk és az így kapott 10 R3 hidrogén-, klór- vagy fluoratomot vagy tri­fluormetil-csoportot, Rs hidrogénatomot, 1—13 szénatomos alkil- vagy hidroxil-csoportot, Re hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkil- 15 csoportot, R7 hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkil­csoportot képvisel — 20 25 30 savat, kívánt esetben, rövidszénláncú alkilészter­ré és ugyancsak kívánt esetben a terméket valamely szervetlen vagy szerves savval addí­ciós sóvá alakítjuk. A savaddíciós sók előállí­tására szolgáló savak közül elsősorban a só­savat, brőmhidrogént, kénsavat, foszforsavat, metánszulfonsavat, ecetsavat, tejsavat, boros­tyánkősavat, maleinsavat, almasavat, akonit­savat, ftálsavat, borkősavat és az embonsavat említjük meg. Az oxidációt vizes oldatban permangansawal végezzük. Az oxidálószert megfelelő perman­gánsóból, így nátrium- vagy káliumpermanga­nátból ásványi sav — így kénsav — hozzáadá­sával állítjuk elő. Célszerűen 1 mólegyenértékű permangánsót viszünk be adagokban 1 mól­egyenértékű II képletű vegyület és 0,5 mól­egyenértékű tömény kénsav vizes oldatának az elegyébe. A hőmérsékletet az adagolás idején és utána is egészen az ibolya szín eltűnéséig 50°-on tartjuk. Az elegyet ezután gyorsan 80° fölé melegítjük és szűrjük, A szűrletet a szo­kásos módon dolgozzuk fel, amikor 4-[í(karboxi­alkil)-fenil-imino]-l,4-dihidrokinolint kapunk, vagy egyszerűen szárazra pároljuk, amikor a kérdéses savat tartalmazó maradékot kapjuk. E sav tisztítása végett egyszerűbben úgy jár­hatunk el, hogy a savat tartalmazó nyers be­párlási marádékot valamely észterezőszerrel, így rövidszénláncú alkohollal kezeljük, valamely 159560

Next

/
Oldalképek
Tartalom