159521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás étvágycsökkentő hatsú szerek előállítására

SZABADALMI 159521 MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉÉ» Nemzetközi osztályozás: C 07 c 87/28 fül Bejelentés napja: 1968. III. 13. (BU—455) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972. VII. 30. 1 ^ Knwír Budai Zoltán oki. vegyészmérnök, 23%, Budapest, Benkó Pál oki. vegyészmérnök, 22%, Budapest, Dr. Pallos László oki. vegyészmérnök, 22%, Budapest, Márton Lászlóné oki. vegyészmérnök, 17%, Gödöllő, Nagy Ferenc oki. vegyészmérnök, 8%, Budapest, Kiss Osaba oki. vegyészmérnök, 8%, Budapest Eljárás étvágycsökkentő hatású szerek előállítására 1 Találmányunk tárgya eljárás az I általános képletű ismert étvágycsökkentő hatású szerek előállítására — e képletben R: hidrogén- vagy halogénatoimot jelent. 5 Az utóbbi években világszerte alkalmazott étvágycsökkentő hatású szerek között a 2-amino-il-tfenil-^propán származékai 'bizonyultak a legjoibbalknak. Az irodalomban különösen 1,1-dimétil-j2-4(p-klórfenil)-etilamin szintéziséket is- 10 mertetnek. Ezek közül, ha gazdaságossági szempontokat is figyelembe veszünk, csupán az 1296 132 sz. francia szabadalomban leírt módszer jelentős. Eszerint p-kiórbenzil-kloridiból magnéziummal Grignard-vegyületet állítanák 15 elő, amely acetonnal M-dimetil-ű-iÍp-klórfenil)-etanoliá alakítható. A kanbinolt alkálicianiddal v. hidrogéncianiddal erős sav jelenlétében, oldószerben formilamino-vegyületté alakítják, amelyből végül hidrolízissel jutnak a kívánt termék- 20 hez. Más szintézisek preparative érdekesek ugyan, de gyakorlati, ipari megvalósítás szempontjából jelentéktelenek [pl. J.A.C.S. 70, 955 (1948); USP 2 408 345; Comp. rend. 213, 581 (1941); Bull. soc. chim. 9, 813 (1942)]. Valameny- 25 nyi eddig ismertetett előállítási módszer minimálisan 3—4 reakciólépésben és alacsony termeléssel oldja meg a vegyület előállítását. Az 1 144 713 sz. Német Szöv. Közt. szabadalomban l,l-dimetili2^(p-klórfenil)-etil-karbinol 30 és nitrilek reakciójával előállított aminokról írnak. Ennél a módszernél elkerülhetetlen a karbinol bomlásából származó szennyezések keletkezése, amelyek biztonságos elválasztása szinte megoldhatatlan. A fenti N-acil~aminok adott esetben végrehajtott hidrolízisénél ezek a szenynyezések további nehézséget okoznak azáltal, hogy bizonytalanná teszik a kívánt minőségű aminvégtermékek jó termeléssel történő élőállítását. A fentiekkel szemiben azt találtuk, hogy a jelen találmányunk szerinti eljárás a csatolt rajzon látható I általános képlettel jellemzett l,l-dimetil-í2-)feniletilamin származékok előállítására igen előnyös. Az I képletben R hidrogénvagy halogénatomot jelent. Az I képletű vegyületek legfeljebb két reakciólépésben keletkeznek, ha valamely II általános képletű 3--fenil-izöbutén-<(l)-et, valamely III képletű nitrillel, ahol R jelentése az előbbiekben megadott, Rx 1—4 szénatomszámú alkil-, alkenil-, aril-, ill. aralkil-csoport, erős ásványi savas közegben reagáltatunk és a kapott IV képletű N-acil-1,1--dimetil-i2j(szubsztituálWfenil)-etilamint — ahol R és Rx jelentése a megadott — előnyösen annak kipreparálása nélkül — hidrolizáljuk. Az I képletű termékeket célszerűen ásványi vagy szerves savval gyógyászatilag alkalmazható sóvá alakítjuk át. 159521