159444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékonyréteg-áramkör előállítására

MAGYAR MÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VIII. 02. (KE—804) Német Demokratikus Köztársaságrbeli elsőbbsége: 1966. VIII. 17. (WP 48 b/119 316) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. VI. 30. 159444 Nemzetközi osztályozás: H 01 1 19/00; H 05 k 3/18; H 05 k 3/26 Feltalálók: Dr. Miiemé Otto oki. fémkohász, KlOsterlausnitz, Henneberger Jürgen oki. vegyész, Hermsdorf, Tieze Hannes oki. fizikus, Hermsdorf, Dr. Schiller Siegfried oki. fizikus, Dresden, Heisig Ullrich oki. fizikus, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB- Keramische Werke Hermsdorf cég, Hermsdorf /Thür., Német Demokratikus Köztársaság Eljárás vékonyréteg-áramkör előállítására 1 A találmány tárgya eljárás vékonyréteg­áramkörök előállítására főiként sík, szigetelő hordozótestieken, pl. üveglapokon. Passzív vékonyréteg-áriamkönÖk előállítása ismert .módon vákuumban, általában külön­böző, egymást követő, vagy egyidejű rágőzölög­tető műveletekkel történik. Szigetelő hordozó­testeikként többnyire üveglapokat használnak. Elvileg egyéb szigetelőanyagok, pl. kerámiai vagy műanyagok is használhatók. Oly célból, hogy ilyen vékonyréteges áramköröket hozza­nak létre, melyek ellenállásokból, kondenzá­torokból és esetleg tekercsekből állanak, külön­böző alakú, összetételű és vastagságú rétegeket visznek fel. Aktív vékonyréteg^áramkörök ese­tén (melyek félvezetőelemeket, így tranzisz­torokat stib. tartalmaznak) a fentiekhez még félvezetőrétegek is járulnak. Ellenállásrétegek­ként pl. nikkel-króm ötvözeteket használnak, melyek százalékos összetétele a mindenkori feladiatokhoz igazodik. Alkalmaztak már fém­ből és kerámiai anyagból álló kompozíciókat is. Az ellenállásrétegeket felvitelük után több­nyire hevítik, ami gyakran oxigéntartalmú atmoszférában történik. E művelet folyamán alakul ki a réteg, az oxigén pedig a réteg leg­felső részének meghatározott oxidációját okoz­za. Ezt a műveletet általában temperálásnak nevezik. A szükséges vezetékpályák és érintkezőfelü­letek kialakításához pl. aranyat, alumíniumot, vörösrezet vagy nikkelt alkalmaznak. A kon­denzátorok előállításához három réteg szük­séges: két elektróda és egy közbenfekvő di­elektrikum. Az elektródák anyaga rendszerint arany vagy aluminium. A dielektrikumot rá­gőzölögtetéssel vagy egyéb műveletekkel, így pl. oxidáló műveletekkel hozzák létre. Isme­retes továbbá, hogy a nikkel-Ikrám ötvözetekből álló ellenállásokat a jó tapadóképesség és rep­rodukálható rétegszerikezet biztosítása céljá­ból fokozott hőmérsékletű alaípra rágőzöiög­tetik. Ez a hőmérséklet mintegy 300°. Isme­retes, hogy ezeknek a nikkel-lkróm ötvözetek­nek igen jó a tapadóképessógük, amit valószí­nűleg a képződő króm oxidhártya idéz elő. Ezt az ismeretes hatást a vékonyréteges áramkö­rök előállításánál úgy használjuk ki, hogy a vezetékpályákat, érintkezőlfelületeket és a kon­denzátorok elektródáit krómmal vagy króm-öt­vözetekkel lalárétegezzük. Ha a nikkel-króm öt­vözetet ellenállásrétegfcónt használjuk, akkor többnyire ugyanabban a rágőzölögtető műve­letben hozunk létre ellenálMspályákat és ré-25 tegezzük alá a kondenzátorelektródákat. Ennek az eljárási módnak azonban az a hátránya, hogy bonyolult anyagfelviivő maszkokat igé­nyel. Ezt a hátrányt úgy leihet kiküszöbölni, hogy az elektródák tapadórétegét és az ellen-30 állásréteget külön-külön viszik fel. 10 15 20 159444

Next

/
Oldalképek
Tartalom