159387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus, tűzálló téglák előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 1U SS 1 IC £& 49 Eejelentés napja: 1968. X. 14. (VI—641) Csehszlovákiai elsőbbsége: 1967. XI. 04. (PV 7823—67) Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972. V. 31. 159387 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 33/00, 22 '.'^»n*/ Feltalálók: Star on Jozef mérnök, Berka Karol mérnök, Eichner Alexander mérnök, Bratislava, Csehszlovákia Tulajdonos: Vyskumny ustav hutnickej keramiky cég, Bratislava, Csehszlovákia Eljárás bázikus, tűzálló téglák előállítására A találmány tárgya eljárás bázikus, tűzálló téglák előállítására. A találmány szerinti bázi­kus, tűzálló téglák egyik alapanyaga a perik­lász. Ezeket a tűzálló téglákat rendszerint ége­tett magnéziából vagy égetett magnézia és krómérc keveráikéből, vagy más, magnéziával spinelleket képező anyagokból állítják elő. E tűzálló téglákat főképpen a vas, és más fémek kohászatában frissítő eljárásokhoz használt tartályok, továbbá' különféle finomító- és elő­hevítőkemencék kifalazására használják. A téglák kerámiai úton égetve vagy kémiailag kötve állíthatók elő'. A nem égezett téglák elő­állítása során a kémiai kötés képzéséhez kü­lönböző kötőanyagokat, így pl. magnéziumszul­fátot, kénsavat, szulfitiszennylúgot, az alkálifé­mek hidrogóniszulfátjait, magnéziumklaridot stb. használnak. Ezeknek a kötőanyagoknak a hátránya többek között az, hogy 700—1100 C°­on bomlanak, ami a téglák szilárdságát csök­kenti. {154 104, 152 448, 151 874 sz. magyar sza­badalmi leírások). Ismeretes, hogy a tűzálló alumíniumszilikát-, korund- vagy szilikáttéglák előállításánál a foszforsav, mint előnyös kötőanyag alkalma­zása általánosan elterjedt. A bázikus tűzálló téglák előállításánál a foszforsav használata azonban nem terjedt el, mivel ennek a rea­gensnek a bevitele után a periklászt tartal­mazó masszában bizonyos vegyületek képződ­nek, még mielőtt az előkészített keveréket ala­kítani lehetnek. A kész téglák szilárdsága ily 5 módon nem lesz kielégítő, s ezenkívül poró­zusak is. Éppenúgy nem vezetett eredményre az X2 HP0 4 vagy XH 2 P0 4 általános képletű savas, lúgos, vagy ammómuHifoszfátok alkal­mazása, mivel ezeknek a magnéziumoxiddal 10 végbemenő gyors reakciója kemény, fel nem dolgozható masszát eredményez és a formá­zást lényegileg nem lehet ennek a reakciónak a befejeződése előtt elvégezni. Ismeretes továbbá, hogy jelentős javulást si-15 került elérni a kereskedelemben kapható, 6— 100 tagú lineáris láncból álló, kondenzált lúgos foszfátok, így pl. az (NaOP3 ) x általános kép­letű nátriumihexaimetafasztfátok (a továbbiak­ban HMF) alkalmazásával. 20 Ha ezeket a polifoszfátofcat használják mint kötőanyagokat, akkor a magnézáát tartalmazó massza több órán át feldolgozható marad. Az így készült téglák a szokásos 90—120 C°-ra 25 történő melegítés után nagyobb hidegnyomószi­lárdsággal és 700—1100 C°-on viszonylag na­gyobb szilárdsággal rendelkeznek mint a szo­kásos módon kötött építőanyagok, pl. kötő­anyagként miagnéziumszulfátot használva, oxi-30 szulfátkötésisel készült téglák. 159387

Next

/
Oldalképek
Tartalom