159360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsavak szubsztituált vinilésztereinek előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. V. 08. (SE—1470) Közzététel napja: 1971. Hl. 16. Megjelent: 1972. V. 31. 159360 Nemzetközi osztályozás: C 07 f 9/08 ; . VM • --x Feltalálók: Poel Dirk Everard Amsterdam, Hollandia, Medema Dirk, Amsterdam, Hollandia, Van Helden Robert, Amsterdam, Hollandia, Fekkes Nanno, Amsterdam, Hollandia, Bergman Elliot, Maidstone, Kent, Nagy-Britannia, Wood Jack, Sittingbourne, Kent, Nagy-Britannia Tulajdonos: Shell Internationale Research Maatschappij N. V. cég, The Hague, Hollandia Eljárás foszforsavaik szubsztituált vinilésztereinek előállítására l A találmány tárgya eljárás foszfor savak szubsztituált vinilésztereinelk, így vinilfoszfátok­nak, -íoszfortioátoknak, -foszfonátoknak, -tio­foszfonátofenak, -foszfinátoknak és -tiofoszfiná­toknák az előállítására, melyek között új ve­gyületek is vannak. A vinilfosafátokat eddig általában oly módon állították, elő, hogy a-thalogénkétonafeat, pl. di­klórmetil-polihalogén-fenilketont trialkilfoszfi­tekkel reagáltattak (Perfcow-reakció). [F. W. Lidhtenihaler: The Chemistry and properties of enol phosphates, Chem. Rev. 61, 607—649 (1961)]. Ezek a reakciók ekvimolekuláris mennyiségű alkHMorid felszabadulásával mennék végbe. Ha a foszforatomhoz kapcsolódó két vagy három különböző alkoxi-csoportot tartalmazó trialkil­foszfitet reagáltatnak, mindig a megfelelő vi­nilfoszfátok keveréke képződik. A komponensek egy része ezért két különböző alboxi-csoportot tartalmaz a foszforatomhoz kapcsolódva. Ez a módszer ezért a gyakorlatban nem használható, ha a vegyületeket tisztán és nagy kitermelés­sel kívánják előállítani. Ismeretes továbbá, hogy dialkilfoszfitek a megfelelő ce-halogénketonokkal szintén reakció­ba vihetők. Az így képződő termékek azonban nem a kívánt vinilfoszlátok, hanem halogéne­zett hidroxialkil-tfoszifonátok. Ezekhez az átala­kulásokhoz hosszú reakcióidőkre és emelt hö-10 15 20 mérsékletre van szükség. Ez a helyzet akkor is, ha katalitikus mennyiségben bázisok van­nak jelen. Meglepő módon azt találtuk, hogy dialkil­foszfitek vagy tiofosztitek nagyobb mennyi­ségű bázis jelenlétében a megfelelő ic-halogén­ketonolkkal 'igen könnyen reakcióba lépnek (1 024 945, 1 046 047 és 1 078 370 sz. NSZK sza­badalmi leírások) és a kívánt vmilfoszfátokat vagy -foszfortioátokat szolgáltatják. Monoalkil­foszfonitek szekundér foszfinoxidok és ezek megfelelő tio-analógjai a fenti módon ugyan­csak könnyen reagálnak és vinilfoszfonátokat, -foszfinátoikat illetve ezek tio-analógjait szol­gáltatják. Mindezek a reakciók enyhe reakció­körülmények között, egyetlen lépésben lefoly­tathatók. A dialkilfoszfitek alkalmazása előnyösebb mint a megfelelő trialkil^származékoké, mivel az előbbiek egyszerűbb előállítási módjuk mi­att olcsóbban beszerezhetők. Ezenkívül a fosz­fonatomon két különböző alkoxi-csoportot tar-25 talimazó reakciótermékek a megfelelő dialkil­foszfit kiindulási anyagokból nagy hozammal állíthatók elő. A találmány tárgya eljárás foszforsavak (I) általános képletű szubsztituált vinilésztereinek 30 előállítására — ahol 159360

Next

/
Oldalképek
Tartalom