159289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krémkonzisztenciájú enzimes mosószer előállítására

MAGYAR SZABADALMI 159289 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY étfo Nemzetközi osztályozás: C 11 d 7 42 WB3 Bejelentés napja: 1969. XI. 26. (EE—1751) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972. IV. 30. 1 j, kScyvtir Feltalálók: Bayer Henrik vegyészmérnök, 20%, Boka Béla osztályvezető, 10%, Dr. Holló János egyetemi tanár, 20%, Dr. Puskás Aurél vegyészmérnök, 20%, Dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök, 10%, Szilágyi Géza vegyészmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Vegyiművek, Budapest (Rákoskeresztúr) Eljárás krémkonzisztenciájú enzimes mosószer előállítására A találmány tárgya eljárás (krémkonziszten­ciájú enzimes mosószer előállítására alkilszulfát, allkilszulfonát, alkil-aril-szulfonát és/vagy alkil­poliglikoléter-szulfát, továbbá polifoszfát, fehér­jebontó enzim és adott esetben egyéb, a mosó­szergyártásban használatos adalékanyagok ho­mogén diszperzióvá való elegyítése útján. Ismeretes, hogy a szokásos mosószerekkel vég­zett mosási folyamatban nehézségeket okoz a fehérje-tartalmú szennyeződések, így a vér, tej, tojás stb. eltávolítása, minthogy ezek az anya­gok beszáradt állapotban nehezen vihetők ol­datba, és a' fehérje4>evonat akadályozza a fol­tok egyéb alkotórészeinek eltávolítását is. Ma­gas hőmérsékleten végzett mosás esetén a szennyező fehérjék koagulálnak; az ilyen foltok még makacsabbul tapadnak a textiliára, és ar­ról csak igen erélyes, a textiliát erősen károsító behatással távolíthatók el. A fehérje-tartalmú foltok fertőzött tárgyak mosása esetén mikro­organizmusokat zárhatnak magukba, és így csökkenthetik a fertőtlenítő eljárások hatékony­ságát. A 30-as években ismertté vált, hogy a fe­hérje-tartalmú foltok eltávolítása nagymérték­ben elősegíthető fehérjebontó enzim-készítmé­nyek alkalmazásával a mosási folyamatban. Az ilyen tárgyú kísérletek azonban csak lassan vezettek szélesebb körű gyakorlati alkalma­zásra, mert a kezdetben vizsgált fehérjebontó enzimek hatóanyaga lúgos közegben gyenge hőstafoilitást mutatott, és így a mosási folya-5 matban rövid idő alatt elvesztette aktivitását. Az enzimkészítmények használatának elterje­dését viszonylag magas áruk is gátolta. A mikrobiológiai biokémia és a fermentációs 10 technológia fejlődése az utóbbi években lehe­tővé tette a fehérjebontó enzimek gyakorlati alkalmazását a mosási folyamatban. Ismeretes ugyanis, hogy több baktérium- és penészfajta képez exocelluláris proteolitikus enzimeket. A 15 fehérjebontó enzimeket termelő mikroorga­nizmusok közül hosszú idő óta alkalmaz­nak Bacillus subtilis törzseket ipari enzimeik előállítására. Az antibiotikumok gyártásának kifejlődésekor kidolgozták a mikroorganizimu-20 sok meritett (szufbmerz) tenyésztési módszerét, és az utóbbi időben sikerrel alkalmazzák ezt a tenyésztési eljárást ipari enzim-készítmények gyártására is. Ez a módszer nemcsak olcsó, ha­nem nagy aktivitású enzim-készítmények gaz-25 daságos előállítását is lehetővé tette. A Bacillus subtilis segítségével végzett enzim­gyártás kezdeti időszabában előállított fehérje­bontó enzim főleg semleges közegben fejt ki erőteljes hatást, és hőstabllitása lúgos közegben 30 gyenge. Az utóbbi időben már olyan fehérje-159289

Next

/
Oldalképek
Tartalom