159211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxo-szintézisnél felhasználható szintézisgáz előállítására

VIAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 22. (RU—147) Német Szövetségi Köztánsaság-beli elsőbbsége: 1968. XI. 19. (P 18 09 727.3—42) Közzététel napja: 1971. I. 07. Megjelent: 1972. III. 30. 159211 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 1/13 Feltalálók: Dr. Falbe Jürgen, Dinslaken, Dr. Hahn Heinz-Dieter, Oberhausen, Sterkrade-Nord, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ruhrchemie Aktiengesellschaft, Oberhausen-Holten, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás oxo-szintézisnél felhasználható szintézisgáz előállítására Szén-szén kettőskötést tartalmazó vegyületeik katalizátorok (különösen kobaltkarbonil vegyü­letek) jelenlétében szénmonoxiddal és hidro­génnel való reagálásra képesek. E reakció (oxo­szintézis, vagy hidroformilezés) a gyakorlatban nagy jelentőségre tett szert. Az eljárás segít­ségével a kiindulási olefineknél eggyel több szénatomot tartalmazó aldehidek és alkoholok állíthatók elő. (J. Falbe „Synthesen mát Koh­lenmonoxid", Springer Verlag Berlin-Heidel­berg-New-York, 1967, 3. oldal ff). A reakciónál általában izomer aldehidek elegye képződik. Egységes termék (azaz egy aldehid) csak szim­metrikus, nem izamerizálható olefinek felhasz­nálása esetén keletkezik. Melléktermékként az aldehidekből és alkoholokból utóreakcióikkai acetátok, aldolok, észterek és nagymolekulasú­lyú alkoholok képződnek, melyek forráspontjuk miatt a reaikoióelegy feldolgozásakor a desz­tillációs maradókban foglalnak helyet. E ma­gas forráspontú komponensek — melyeket gyakran sűrűolajinak neveznek — csak kis mértékiben alakíthatók értékes termékekké. A főtermékként általában egymás mellett képződő izomer aldehidek közül nem minden izomer dolgozható sikeresen tovább. így pl. a propilén hidroformilezésekor képződő n-butiraldehid szá­mos ipari reakció értékes kiindulási anyaga, míg a mellette kis mennyiségben keletkező izo-vegyület gazdaságos felhasználása mind ez ideig megoldatlan maradt. A gyakorlatban tehát olyan eljárás kidolgo­zására van szükség, melynek segítségével az 5 oxo-szintézisnél melléktermékként képződő ma­gas forráspontú komponensek és a továbbfsl­dolgoziásra kevéssé alkalmas aldehidek ipari méretekben gazdaságosan értékesíthető vegyü­letékké alakíthatók. Különösen sikeresnek lát-10 szőtt e tekintetben az oxo szintézis mellék- és hulladéktermékeinek oxidáló körülmények kö­zött szintézisgázzá (azaz szénmonoxidból és hidrogénből álló gázeleggyé) történő átalakítá­sa, mely olefin bekeverése után az oxo^szinté-15 zisnél ismét felhasználható. Az aldehidek olefinekiből történő előállításá­nál felhasznált szintézisgáz általában azonos mennyiségű szénmonoxidból és hidrogénből áll, 2ü a hidrogén azonban bizonyos esetekben előnyö­sen feleslegben alkalmazható. Alkoholok oxo­szintézissel történő előállítása esetében hidro­génben dúsabb gázelegyeket alkalmaznak, me­lyekben a hidrogén : szénmonoxid arány lega-25 láíbb 2:1. A szintézisgázt általában szilárd tüzelőanya­gok vízgőz segítségével oxigén jelenlétében vagy anélkül történő elgázosításával vagy gáz­alakú vagy folyékony szénhidrogének szabad 30 vagy kötött oxigénnel való reagáltatásával ál-159211

Next

/
Oldalképek
Tartalom