159194. lajstromszámú szabadalom • Lisztharmat elleni növényvédőszer, valamint eljárás ennek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VI. 30. (NE—469) Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. IV. 30. 159194 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 149/00; A 01 n 9/02 AT*iiLtó?/«i,>... fe'vtáí * •Feltalálók: Andriska Viktor vegyészmérnök, Budapest, Dr. Bubán Tamás agrármérnök, Újfehértó Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Lisztharmat elleni növényvédőszer, valamint eljárás ennek előállítására Ismeretes, hogy az almafa-lisztharmat (Podosphaera leucotrácha, Ell. et Ev., Salm.) az almásoknak, elsősorban a jonathánosoknak egyik gyakori, csaknem állandó és súlyos betegsége. A lisztharmat károkozása többoldalú. Csökken az 5 asszimilációs tevékenység, romlik a termés mi^ nősége és — főképpen a rügyek pusztulásával — jelentősen csökken a termés mennyisége is. A lisztharmat elleni védekezésre kén, szervet- 10 len kénvegyületeket, mint alkáli- és földalkáliszulfidokat és -poli-szulfidokat, valamint szintetikus szerves vegyületeket, mint dinitro-fenolí-észtereket, kinoxalinil-tiokarbonátokat, az uracil csoport vegyületeit stb. alkalmazzák permé- 15 tezőszer gyanánt. 0 A ként, illetve kéntartalmú vegyületeket tartalmazó szerekből 0,3—0,7%-os töménységű permetleveket készítenek és a tenyészidőszak alatt 20 8—-10 esetben végeznek permetezést. Az ily módon elért védőhatás azonban soha nem teljes. Az újabban forgalomba került szintetikus szerves hatóanyaggal, mint pl. a kinometioát (6-metü-kínoxalin-2,3-dül-ditiokarbonát) és a 25 dinokap hatóanyagú szerekkel 0,05—0,1%-os permetlévet készítenek. Az ezekkel végzett permetezések jobb hatásúak ugyan, mint az előbb említett szerekkel végzett permetezések, de teljes védőhatás ezekkel sem érhető el. ' 30 Találmányunk célja a lisztharmat elleni teljes védőhatást biztosító növényvédőszer kidolgozása. •••••• •• "A találmány tárgya lisztharmat elleni növényvédőszer, valamint eljárás ennek előállítására. Növény-fiziológiás kísérleteink során ugyanis arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy ha a lisztharmat elleni növényvédőszerekhez vízoldható foszfát*vegyületeket adunk — amelyek egyébként biológiailag önmagukban hatástalanok — akkor a lisztharmat ellen eddig alkalmazott növény védőszerek védőhatása oly mértékben fokozódik, hogy az ilyen növény védőszer a lisztharmat ellen teljes védőhatást nyújt. Tekintve, hogy az említett szerek elegyítése kémiai reakcióval néni jár, a jelenség nem kémiai, hanem feltevésünk: szerint biológiai szinergizmuson alapul. A jelenség ugyanis egyaránt jelentkezik mind a szervetlen, mind az egymástól teljesen különböző kémiai összetételű szerves növényvédőszerek esetében. . Az általunk kidolgozott növényvédőszerrel nagyüzemi gyümölcsösben 2 éven át végzett hatástani vizsgálatokat a következőkben ismertetjük: Az egyik vizsgálat-sorozatot a Thiovit elnevezésű, kereskedelmi forgalomban beszerezhető kéntartalmú készítménnyel végeztük oly módon, hogy permetlé céljára' 64% Thiovit, 34% nát-159194