159141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű vagy vitorkristályos anyagból álló rétegek erősítésére

MAGTAR MtPKOZTARS ASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 26. (GA—903) Luxemburgi elsőbbsége: 1967. IV. 27. (53.535), Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1968. III. 19. (13.246/68) Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. in. 30. 159141 Nemzetközi osztályozás: C 03 c 17 00; 21/00 Feltalálók: Leger Lucien mérnök, Montigny le Tilleul, Lelong Jósé technikus, Fleurus, .Belgium Tulajdonos: Glaverbel S. A cég, Waíermael-Boitsfort, Belgium Eljárás üvegszerű vagy vitrokristályos anyagból álló rétegek erősítésére A találmány tárgya eljárás üvegszerű vagy vitrokristályos anyagból álló tárgyak, pl. lapok erősítésére. Ismeretes, hogy az üveg nyomó igénybevételnek jobban ellenáll, mint húzó igénybevételnek, és hogy ennek okai az üveg felületén levő apró .hibák vagy repedések, melyek feszültségnövelő tényezőkként szerepelnek. A húzószilárdságot meg lehet javítani hakezeléses edzéssel, moly az üveg felületi rétegeiben nyomófeszültséget hoz létre vagy növel, lásd P. Gilard és L. Dubrul „Industries du Vérre" című könyvének 99—100. oldalait, megjelent Eyrolles kiadásában, Paris. Ennél a termális edzésnél az üveget lágyulási pontjához közel fekvő hőmérsékletre hevítik, majd légáramban gyorsan lehűtik, azonban ezt az eljárást üveglapokra csak akkor lehet alkalmazni, ha ezek vastagsága kb. 3 mm vagy még több. A találmány olyan eljárás, amelynek segítségével ilyen vékony üveglapokat, de egyéb üvegszerű vagy vitrokristályos anyagú tárgyakat is, nagyobb szilárdságúvá tudunk tenni. A találmány szerint az üvegszerű vagy vitrokristályos anyagból álló alapréteget teljes egészében vagy olyan öveken, amelyek az alapréteg középfelületéhez viszonyítva oldalirányban egymással szemben fekszenek, egy vagy több szilárd bevonattal borítjuk, melyekben nyomófeszültségeket lehet létrehozni vagy növelni azáltal, hogy a bevonatot felhevített állapotban kémiailag módosítjuk, majd azt lehűtjük. 5 Az alapréteg középfelületén olyan képzelt felületet vagy síkot értünk, amely az alapréteget vastagsága irányában kettéosztja. Így valamely sík lap középfelülete az a képzelt felület ül. sík, amely a lap nagyobb oldalai között fele úton 10 fekszik és azokkal párhuzamos. A bevont alapréteg előnyösen az egész eljárás folyamán szilárd állapotban van. Az alábbi leírás elsősorban lapalakú anyagokra vonatkozik, 15 a találmány azonban felölel olyan anyagokat, és eljárásokat is, amelyeknél az alapréteg más, pl. cső alakú, vagy pedig valamely üreges tárgy falának egy része. Az alaprétegnek tehát nem kell síknak lennie, hanem bármilyen görbe fe-20 lületű is lehet. Amint a „réteg" szóból is kitűnik, a bevont alapréteg hossza és szélessége sokszorosa a réteg vastagságának. Így a legtöbb esetben, amikor a találmányt húzott üvegből készült szalagoknál vagy olyan lapoknál alkalmazzuk, 25 amelyekbe szalagokat vágtunk, a hosszúsági és szélességi méretek többszázszorosát is kitehetik a vastagságnak, azonban nincsenek kizárva olyan aránylag kis méretű alaprétegek sem, amelyek hossza és szélessége a fentinél kisebb, 30 így pl- csak tízszerese a vastagságnak. 159141