159124. lajstromszámú szabadalom • Hangsugárzó
MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XI. 26. (EE—1750) Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. III. 30. 159124 Nemzetközi osztályozás: H 04 r 1/20 Feltalálók: Huszty Dénes oki. gépészmérnök, Illényi András oki. fizikus, Budapest Tulajdonos: Elektroakusztikai Gyár, Budapest Hangsugárzó A találmány tárgya hangsugárzó elem és a találmány szerinti elemekből felépített hangsugárzó, amelynek szubjektíven érzékelt hangnyomás-frekvencia görbéje egyenletesebb az isimért hangsugárzókénál. ó Az elektroakusztikai átviteli problémákkal foglalkozó szakemberek előtt közismert, hogy nagy hangteljesítményt egyetlen, kisméretű haíngszóróból felépített hangsugárzóval (doboz, 10 tölcsér, hangfal stb.) nem lehet létrehozni. Köztudott továbbá, hogy a több hangsugárzó elemből kialakított hangsugárzók konstrukciós elrendezése befolyásolja a sugárzási sajátosságokat; (megjegyezzük, hogy adott esetben egy-egy 15 hangsugárzó elem önmagában önállóan is felhasználható hangsugárzó lehet) a kialakuló hangtér jellemzőit, másképpen a sugárzó hangnyomás-frefcvencia és irányjelleggörbéjét [1]. Az ilyen elrendezések a hangsugárzó közelében 20 inhomogén ún. interferenciás hangteret hoznak létre. Ennek kiterjedése, inhomogenitása a felhasznált sugárzóktól, azok méretétől és egymáshoz viszonyított elhelyezésétől függ [2]. A különböző megvialósított megoldásokat tanulmá- 25 nyozva, megfigyelhető korrelációt lehet találni a közeltér inhomogenitása és a sugárzó irányjelleggörbéje között. Elméletileg a felületi sugárzó irányjelleggörbéje a magas frekvenciák felé élesedik. Ez a hangnyomás csökkenését okozza ol- so dalirányban. Az 1. ábrán 1 a hangsugárzót oldalnézetben, 2 a távoltérbeli észlelési helyhez vezető vektort, az a[°] ennek a fő sugárzási iránytól, általános esetben a sugárzó felületének normálisától való eltérés szögét jelöli. A 2. ábrán az idealizált p = p(f) hangnyomásfrekvencia jelleggörbe látható a tengelyben (a=0°) ós attól valamilyen o 0° szögben eltérő irányban: oldalirányban a hangnyomás-frekvencia jelleggörbe mindig csökken a magas frekvenciák felé. A tapasztalat —• közismerten — igazolja az elméleti megfontolásokat. Szokás Konvex, vagy konk-áv sugárzót is előállítani. A 3. ábrán 3- egy konvex, 4- egy konkáv hangsugárzót jelöl, míg 2 hivatkozási szám itt is a távoltéri észlelési helyhez való vektort jelöli. Az ilyen sugárzóknál az előbbi hatás fokozódik, sőt, az a = 0°-j hoz tartozó tengelybeli jelleggörbe sem egyenletes. Az előbbi elrendezések szokásos, megfelelő p=p(f) hangnyomás-frekvencia jelleggörbéit a[°]-tól függően a 4. ill. 5. ábrán láthatjuk. A gyakorlatban mindkét esetben további egyenetlenségek lépnek fel. Konvex felületeknél 2—5 kHz között jellegzetes beszakadás tapasztalható. A konkáv felületeknél a fókuszáló hatás miatt a mély és középhangok tartományában, ahol a hullámhossz, a fókusztávolság és a mérési távolság összeesik, hangnyomás maximum jön létre. Magasabb frekvenciákon a csökkenő hullámhossz miatt a tapasztalat szerint, a fókusztávol-159124
