159084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilnitrilpolimerek szinezésére kationos szinezékekkel

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 19-68. XII. 07. (BA—2141) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbsége: 1967. XII. 08. (P 16 19 376.3) Közzététel napja: 197,1. II. 06. Megjelent: 1972. IV. 30. 159084 Nemzetközi osztályozás: D 06 p 3/76, 1/42 Feltalálók: Dr. Mayer Udo vegyész, Fleischer Herbert textilmérnök, Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Badische Anilin- und Soda-Fabrik Aktiengesellschaft, Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás äkrilnitrilpolimerek színezésére kationos színezékekkel Az akrilnitrilipolimerek színezésének szokásos módja szerint a színezőfürdőbe savat, sót, szí­nezéket és szükség szerint egy késleltető se­gédanyagot (retardert) tesznek, és a fürdőt a szálnak általában 70 ós 85 C° közé eső üveges átalakulási pontjára melegítik. Ezután a hő­mérsékletet lassan és egyenletesen 100 C°-ra emelik, és a fürdőt addig tartják forrásban, amíg ki nem merül, és a szálak jól át nem színeződnek. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy sokáig tart a fürdő felmelegítése, és a melegítést na­gyon gondosan kell végezni, nehogy a színezék foltosán, egyenetlenül húzzon fel a szálra. Az úgynevezett gyorsszínező eljárásban úgy kerülik el a felmelegítés közben végzett szí­nezéssel járó nehézségeket, hogy a fürdőhöz savat és sót adnak, gyorsan felforralj ák, és csaik azután adják hozzá a színezéket és szük­ség esetén a késleltetőt. Ezáltal a teljes szí­nezési folyamat a forrási hőmérsékleten mégy végbe: Ez az eljárás azonban csak olyan szí­nezőbarendezésakben hajtható végre, amelyek­ben különösen gyorsan kering a színezőfürdő, mert csak úgy oszlanak el rövid idő alatt egyenletesen a forrási hőmérsékleten hozzá­adott színezékek a fürdőben. Egy másik eljárás az aikrilnitirilpolimerekiből készült szálak színezésére az úgynevezett állan­dó hőmérsékletű színezés. Ebben az esetben a késleltető elhagyható. A fürdőhöz savat és sót adnak, és az elérni kívánt színmélységtől füg­gően 80 és 100 C° közé eső T hőmérsékletre 5 melegítik. Amikor a fürdő elérte ezt a hőmér­sékletet, hozzáadják a színezéket, és színeznek. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a T hőmérséklet kísérleti megállapításmódja oly pon-10 tatlan, hogy csupán egy széles hőmérséklet tar­tomány adható meg. A T hőmérséklet megállapí­tásának pontatlansága onnan is ered, hogy nem lehet különválasztani a színezés közben külön­bözőképp viselkedő színezékeket, és hogy a vizs­la gálati eredményekből úgy tűnik ki, mintha az elérendő színmélység lineárisan függene a színe­zési hőmérséklettől. A kationos színezékek felhúzásának üteme 20 ugyanis oly mértékben függ a hőmérséklettől, hogy rendszerint már 4 °C hőmérséklet-változás­ra megduplázódik vagy megfeleződik. Ebből kö­vetkezik, hogy egy hőmérsékletköznek az állandó hőmérsékletű színezésnél szokásos megadása túl-25 ságosan pontatlan, és nem lehet alapja egy biz­tonságos munkamódszernek. Azt találtuk, hogy akrilnitrilpolimereket tar­talmazó vagy azokból álló textilanyag egyenlete-30 sen elszínezhető kationos színezékekkel, ha a szí-159084

Next

/
Oldalképek
Tartalom