159060. lajstromszámú szabadalom • Alapozó és fedőrétegként egyaránt felhasználható, egykomponensű reaktív bevonóanyagok és eljárás azok előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 196&. XII. 17. (SE—1450) Közzététel napja: 19-71. I. 07. Megjelent: 1972. II. 29. 159060 Nemzetközi osztályozás: C 09 d 5/08 Szerecz János vegyészmérnök, 45%, Szinetár Jenő demonstrátor, 18%, Felcser Béla vegyészmérnök, 13,5%, Csabayné Hunyár Ilona vegyésztechnikus, 13,5%, Dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök, 10%,, Budapest Alapozó és fedőrétegként egyaránt felhasználható, egykomponensű reaktív bevonóanyagok és eljárás azok előállítására A találmány alapozó és fedőrétegként egyaránt felhasználható, nedves és rozsdás felüle^ tekre felületelőkezelés nélkül is felvihető, jó lakktechnikai tulajdonságokkal rendelkező és csökkentett száradási, ill. átkeményedési idejű 5 bevonatokat adó, korlátlan ideig tárolható egykomponensű reaktív bevonóanyagokra és azok előállítási eljárására vonatkozik. Ismeretes, hogy acélból és könnyűiémötvöze- 10 tekből készült gépalkatrészek, tömegcikkek, járművek, szerkezeti elemek és tartószerkezetek korrózióvédelmére túlnyomórészt festékbevonatokat alkalmaznak. Ezeknek legfontosabb eleme az alapozó bevonat, amelyet közvetlenül a vé- 15 dendő felületre visznek fel. Az alapozó bevonatok feladata, hogy a védendő felületet megvédjék a további korróziótól, elszigeteljék az esetléges rozsdagócokat, és meg- 20 felelő tapadást biztosítsanak a fedő vagy átvonó rétegek számára. Az is ismeretes, hogy jó védőréteg csak akkor alakítható ki, ha a benne levő passziváló pigmentek, így a cinkkromát, cinktetroxikromát, 25 cinkpor, minium stb. közvetlenül érintkeznek az alapfémmel. Ha ezt a közvetlen érintkezést idegen anyag, pl. reve, rozsda, zsírfolt stb. meggátolja, a bevonat már nem nyújt megfelelő védelmet korrózió ellen. Ezért a gyakorlatban a 30 kültéri acélszerkezetek, fémből készült építészeti elemek stb. korrózióvédelme festés útján nem oldható meg kielégítő módon, mert a felülettisztítást rendszerint csak drótkefézés útján végzik, amely nem biztosít kielégítő tisztaságú alapfelületet. A kültéri festés további hátránya, hogy az időjárásnak is alá van rendelve, mert csak száraz, meleg időben lehet kielégítő minőségű festékbevonatot kapni. A fenti okok miatt régóta próbálkoznak olyan eljárás kidolgozásával, amely lehetővé tenné'kevéssé- tisztított, sőt rozsdás felülietek bevonását is korrózióvédő anyagokkal. A mechanikai felülettisztítást és rozsdaeltávolítást sok esetben pótolja, ill. kiegészíti az ún. „rozsdaátalakító" vagy „rozsdaeltávolító" szerek alkalmazása. Ezeknek azonban közös hátrányuk, hogy festés előtt a felületről még a nyomaikat is el kell távolítani, mert különben a festékbevonat rosszul tapad, felhólyagzik, és így védőhatása megszűnik. A felületelőkezelés terén komoly előrehaladást jelentettek az ún. maró alapozó („wash primer") készítmények, amelyek bizonyos mértékig egyesítik a rozsdaátalakítók és a passziváló pigmentet tartalmazó alapozók előnyeit. Az ilyen készítmények hátránya, hogy két kornponensűek, és az egyesített komponenseket 6—8 órán 159060