159016. lajstromszámú szabadalom • Sugárzás ellen védőszer

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1969. XII. 16. (HO—1242) Svájci elsőbbsége: 1968. XII. 16. (18 694/68) Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1972. III. 15. X 159016 Nemzetközi osztály A 61 k 7 00 ^ ifcWár Feltalálók: Erlemann Gustav vegyész, Basel, Svájc, Ippen Hellmut vegyész-orvos, Düsseldorf-Holthausen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: F. Hoffmann La Roche et CO. Aktiengesellschaft, Basel, Svájc Sugárzás ellen védő szer Az ismert, fénysugárzás ellen védő szerek védőhatása azon alapul, hogy a nap pirosodást előidéző ultraibolyasugarait (Í290 és 3210 nm között) specifikus abszorpció (tényleges UV B-szűrő) vagy szóródás, vissziaverődés (pl. fedőkészítmények, mint cinkoxid) útján az élő epidermis-sejtektől távoltartják. Meglepő módon azt találtuk, hogy a citozin, uracil, guanin és 5-klór-uracil .— bár a púderekhez hasonló fedő hatást nem fejtenek ki és 290—320 nm között abszorpciós maximumot nem mutatnak — sugárzásokkal szemben kifejezett védőhatással rendelkeznek. A fénnyel szemben mutatott védőhatás ezenkívül erősebb pirosodás esetében kifejezetteb mint amikor pirosodás gyengén vagy egyáltalán nem lép fel; a szokásos, abszorptív hatású fény ellen védő szereknél ilyen viselkedés nem figyelhető meg. Találmányunk tárgya sugárzás ellen védő 20 szer melyet az jellemez, hogy uracilt, citozint, guanint és/vagy 5-klór-uracilt tartalmaz. Alapként bánmely olyan szokásos keveréket felhasználhatunk mely a kozmetikai követelményeknek megfelel (pl. krémek, kenőcsök, gélek, olajok, sprayk és hasonlók.) A fénnyel szemben mutatott védőhatás azonban — mint a szokásos, azaz specifikus abszorbeáló szűrőkkel készített fénysugárzással szemben védő sze-10 15 25 30 rek esetében is — az alkalmazott alaptól függ. A fénnyel szemben mutatott védőhatás intenzitása továbbá azonos alap esetében a hatóanyagkoncentrációtól függ. A hatóanyag koncentrációja előnyösen pl. 0,1—30%, különösen előnyösen 2—5% lehet. A találmányunk szerint felhasznált anyagokat más szokásos fénysugárzás ellen védő szerekkel kombinálhatjuk mikoris a fénnyel szemben mutatott védőhatás potencirozása azaz szinergettkus hatás lép fel. A „szokásos fénysugárzás ellen védő anyag" kifejezésen kb. 290 és 320 nm közötti abszorpciós maximummal rendelkező szerves vegyületeket értünk. Minthogy a fenti szűrési tulajdonságot sok szerves anyag mutatja, a találmányunk szerinti fénysugárzással szemben védő szerekkel a legkülönbözőbb típusokba tartozó vegyületeket kombinálhatjuk, melyek közül néhányat példálódzó jelleggel az alábbiakban felsorolunk. 1. A p-amino-benzoesav származékai, pl. etil-p^amino-benzoát, észterek, pl. propil-, bu-til—. izobutil-p-amino-ibenzoát, etil-p-dimetilamino-benzoát, gliceril-p-amino-ibenzoát, amil-p-dimetilamino-benzoát. 2. Fahéj sav-származékok, pl. 2-etoxietil-p-metoxi-f ah éj savészter, etilhexil-p-metoxi-fahéjsavészter, p-metoxi-fahéjsavészter-keverékek, fahéjsavészter-ikeverékek. 159016