159002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak feltekercselésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI Li ÍRÁS Bejelentés napja: 1968. BV. 05. (FA—774) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. W. 07. (F 52 061 VII. a/29 a) Közzététel napja: 1971. I. 07. Megjelent: 1971. XII. 31. 159002 Nemzetközi osztályozás: D 02 j 1/22; B 65 h 51/12 Feltalálók: Dr. Bauer Günther oki. mérnök, Bücher Jakob mérnök, Bobingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbwerke Hoechst Aktiengesellschaft vormals Meister Lucius und Brüning cég, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás szálak feltekercselésére Haj'tóteingerrel ímenesetetit hüvelyekre történő nyújtott szintetikus szálak feltefceircselése, amelynél hasfitotit dobbal 'érik el a szálak szétvá­lasztásait, ismeretes. Ugyancsak ismeretes a, szét­válaszltásit ide-oda mozgó • szálveaetővel biztosi- 5 tani. Megfelelő Iberendeáésekkel történő orsók kép­zésénél kívánatos az állandó orsófesizültség biz­tosítása. Az egyenletes orsóíesizültség állandó száltulajdonságokat, imtat pl. (zsugorodási képes- 10 séget, szkiafíinitást és rugalmasisági modulusit biztosít. Ezenkívütt a megnövelt íüzemibizitonság szempomltjából te előnyös az állandó orsófesizüllt­ség. Kis szálfesziülteég esetén a száll gyakran a haljtóhengieirre tekerődifc ahelyetlt, hogy orsót ke- 15 pezíne. A sízálak felteker cseles énéi a sizálinak ,a széifcválastató saervat pl. a hasított dob külső fe­lületéi elhagyó és az orsóra történő felfutási ponjtja köZiöltti diairabja sizabadon miarad. Ennek ,a szabad száldarabnak a hosszát továbbiakban vo- 20 vonóhossznak nevezzük. A szokásos feltekercse­lés! eljárásoknál a vonóhossz változik a tekercs­képzés alatt, azaz az ún. orsójárat alatt. Az orsóieszüliteég a,z orsójárat alatt akkor ma- 25 rad állandó, ha, a vonóbossizt állandó értéken tatjuk. Előnyös az abszolút ikonsltans vonóihossz, azonban megfelelő állandó érték adódik, ha a vohóhossz az orsóképzés alatt nem többel, mint a. kiindulási értékének negyedével nő és nem 30 2, többel, mint kiindulási értékének tizedével csökken. Továbbá ismeretes, hogy szétwálaszjtószerv­ke'nt hasított dob alkalmazása lesötén a vomo­hossE és ezáltal az orsófeszülitség állandó érté­ken, itartiható, ha a pálya, amelyet ,az orsó közép­pontja iaE orsóképziés alatt leír egy hiperbola, amelyet pontról-,ponitra lehelt szerkeszteni. Ennek a hiperbolának a szeikesztését az ,1. ábra szerinti ismertetjük, ahol 2 hájtóhengerreli hajtott I, orsóra történik a szál 'fejtekereselésé és a 3. •szá­lakat 4 dob választja szét. Az il. ábrán Mw az 1 orsó kozepponlijay R«, az! orsó mindenkori siuigara, Mf a 2 hajtöheniger középpontja, Rf ai 2 hajtóhenger su­gara, Ms al 4 hasított dob középpontja, R Si - a 4 hasított dob belső sugara és Rsa a 4 hasított dob külső sugara. A 3 szál a Ms köré R S Í sugárra, írt kört B ponttto|an hagyja el és iá hasított dobot D pontban és ae orsóra E pontban fut fél. A D és E perlők: köfeöttti távolság a szabad sizálhossK, azaz a Ls vonóhiossz és .ezt kell a találmány sze^ rkut állandó értéken tartani. Az ortsófbe'kares áit­mérőjéneik növekedésével a felrtekerc&elés alatt változik fcözépponit'jánlaik helyzete. Minden 'elő­forduló Rw sugárhoz aidódiík egy Mw oreó kö­zéppont helyzet mint M? és Ms pontok körüli körök metszéspontja. A M( körüli kör sugara egyenlő a hiajitóhenger R/ sugarának és a mih­deníkori oreó Rw sugarának összegével (Rt+B.w ). 159002

Next

/
Oldalképek
Tartalom