158890. lajstromszámú szabadalom • Bélés olvasztott témeket egymagukban vagy olvasztott sókkal együtt tartalmazó elektrolizáló, újraolvasztó és egyéb hasonló kemencékhez

MAGI'Ait NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS Bejelentés napja: 1968. II. 01. (MO-700) Olaszországi elsőbbsége: 1967. II. 01. (12.157/A 67) Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1971. XII. 31. 158890 Nemzetközi osztályozás: C 22 d 3/02 Feltalálók: Bacchiega Roberto, Oláh De Garab Giorgio, Milánó, Olaszország Tulajdonos: Montecatini Edison S.p.A. cég és Giuseppe de Varda, Milánó, Olaszország Bélés olvasztott fémeket egymagukban vagy olvasztott sókkal együtt tartalmazó elektrolizáló, újraolvasztó és egyéb hasonló kemencékhez A találmány olvasztott fémeket egymaguk­ban vagy olvasztott sókkal együtt tartalmazó elektrolizáló, újraolvasztó és egyéb hasonló ke­mencék, elsősorban alumíniumoxid kriolitfürdő­ben alumíniumelőállítás céljából történő olva­dékelektrolízisére szolgáló kemencék bélelésére vonatkozik. Ilyen kemencék például a 157 534 ljsz. magyar szabadalom szerint kriolittartalmú előregyártott idomdarabokból készülnék. A találmány különösen arra irányul, hogy az ilyen kemencék szerkesztésénél fellépő legfon­tosabb problémák egyikét, nevezetesen azok tömítését teljesen új módon oldja meg. Arról van szó, hogy az oldalfalakat, valamint a kemence fenekét képező anyagon keresztül az olvasztott fém átszivárgását elkerüljük. A prob­léma különösen elektrolizálókemencék, pl. alu­mínium és magnézium előállítására szolgáló ke­mencék építésénél jelentős. Ezeknél a kemen­céknél az olvasztott fémet és fürdőt tartalmazó olvasztókád belső felületét általában különleges tűzálló téglákból vagy előégetett széntömbökből vagy széntartalmú anyagból készült egy vagy több réteggel bélelik, amelyek az olvasztóiul dővel és/vagy az olvasztott fémmel közvet­lenül érintkeznek. Ezekre a téglákra vagy töm­bökre vagy a széntartalmú anyagra tűzálló tég­lákat és hőszigetelő téglákat tesznek. Az olvasz­tokádban képződhetett törések és repedések olyan helyek, ahol az olvasztókádban levő fo­lyadék, elsősorban az olvasztott fém átszivárog­hat. Az utóbbi dermedéspontja lényegesen ki-5 sebb, mint annak az olvasztófürdőnek a derme­déspontja, amelyben azt előállítják. Az alumíniumelőállításra használt, függő két­pólusú elektródos, többcellás elektrolizálóke­mencéknél például a különleges tűzálló anyag-10 ból, mint szilíciumnitriddel kötött szilíciumkar­bidból álló, a kriolitfürdővel érintkező belső ré­tegeken gyakran széntartalmú anyagból álló ré^ teg fekszik. Ezek után kifelé haladva egy vagy több hőszigetelő réteg következik, és az egészet 15 vasköpeny veszi körül. A szokásos, olvadékeléktrolízisnél használt elektrolizálókemencék hasonló olvasztókádakkal rendelkeznek, amelyeknek azonban általában nincs különleges tűzálló anyaggal készült bel-20 ső bélésük. A katódot képező szén — vagy töm­bökben vagy mint döngölőmassza — közvetlenül érintkezik a fürdővel és/vagy a fémmel, azaz az elektrolizálókemence olvadékával. Mind az említett többcellás kemencéknél, 25 mind a nevezett szokásos kemencéknél megle­hetősen gyakran lép fel az olvadt alumínium hátrányos átszivárgása, ez azért nagyon jelen­tős, mert ennek következtében a kemencét le kell állítani, hogy a belső tűzálló bélést ill. a 30 szénkatódréteget felújíthassuk. 158890

Next

/
Oldalképek
Tartalom