158827. lajstromszámú szabadalom • Feszítőelemből, rögzitőelemből és hüvelyből álló rögzítőcsap

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XI. 05. (FI—405) 158827 Nemzetközi osztályozás: F 16 b 13/06 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. XI. 13. (P—16 25 337.5) Közzététel napja: 1970. X. 24. Megjelent: 1971. XII. 31. llaptár Fischer Artúr gyáros, Tumlingen, Német Szövetségi Köztársaság Feszítőeleimből, rögzítőelemből és hüvelyből álló rögzítőcsap 1 A találmány rögzíítőcsaip, amely feszíitőelarnből, irögzfitőelemfoől és .hüvelyből áll, amely hüvely hossztfuraítital van ellátva és amely hüvely a hosszfuratába a rögzítőialernímel behúzott feszítöaleimmiél saétfíeszílbhatő. Azokat a rögzít őcsiaipokait, amelynél a Mlhorgionyziás a falban a hüvelynek feszítöeleimimeíl való szétfeszítésével történik, nehéz rögzítőelemseknefc nevezik. Az ilyen rögzítőicsapok főleg kimondíolttan nehéz íépítőeleimefcnek fauna, vagy hasonlóra való rögzítésére szolgálnak, így például előnyösen használhatók melegvízboiiferek vagy függő szekrények rögzítésére. Ezek a rögzít őesapoik a megadott felhasználási területen jól beváltaik ós ma is használatosak nehéz építőé!teimek rögzítésére. A fentiekben ismertetett irögzítőicsiapok hüvelye alaphelyzetben tabáit szétfeszíitetlen. állapotban nagyabb á'tmérővel remdiellkieziík, mlinit a rögzítőidleim átmérője. A viszony, aimiennyiveil ia hüvely külső átmérője nagyobb, minit a hozzátartozó rögzíitőefam átmérője, függ az alkalmazott anyagok szilárdságától és függ a feszítőetem méreteitől is. A íeszítőíeliam. méimte padig függvénye a hüvely megkívánt feisizíltésénieik. Minél jobban kívánjuk a hüvelyt feszíteni, annál nagyobb kel legyen a különbség a feszítőé-lem két vége között. Emelliatit azonban a feszít őetem legnagyobb átmérője' nem lehet na-10 15 2 gyobb, minit a hüvely külső átmérője feszítatien helyzatlben, imival ellenkező esetben a feszítőellarnndk a faliban kiképzett funaitiba való bevezetése lehetetlen volna. Ha tehát a jó M-hopgonyzás érdekében nagy feszítést kívánunk elérni, úgy a feszítőelam másik végének átmérője minél kisebb kell legyen. Ez viszont azt erediményezii, hogy a rögzítőcsavar átmérőjének is kicsinek kell lenni. A rögzítőícsap kernény anyagba, például betonba való alhelyezésénéil felléphet az az eset is, hogy a kihorgonyzó erő nagyobb, ;mint a rögzítőetem húzószliliáridsága, ami, azt erediményezii, hogy a klilhorgonyzió erő nem használható ki teljies mértékben.. További hátrány mutatkozik az ismert rögzíltőcsapok kiiihorgonyziásánál. A röigzítőesiapok kíihoirgonyzíáisa kétféleképpen történőik. Az egyik eljárás szerint a rögzítendő építőelemben, .és a 20 falazatban egy munkiaimenetben lyukifurat készítendő, .amelynek átmérője a rögzítőéi am. átmérőjéniák felel meg. Ezután az építőelemet a rögzítési helyről el kell tavdlitani és a furatot a faiiazaltíban a hüvely átmérőjének megifefelő-25 en fal kell bővíteni. Csak a rögzítőesaipnak a falban valló ellbjalyezése után lehet az építőelemet visszahslyezoi a helyére és a rögzítésit bafajezni. Mivel az előbb ismertetett eljárás érthető 30 módon időrabló, másik eljárást is kiddlgozitak, 158827