158820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bugák vagy más féltermékek felületén a szakadások vagy más hibahelyek láthatóvá tételére

MAGYAR SZABADALMI 158820 HÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JNI Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/84 IB* Bejelentés napja: 1969. X. 21. (EE—1723) ^y^ Svájci elsőbbsége: 1968. XI. 08. (16 709/68) i­­'" # ORSZÁGOS TALÄLMÄNTI HIVATAL Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. XII. 31. Feltaláló: Reinshagen Kurt mérnök, Ottweiler, Saar, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Elektrodenfabrik Oerlikon Bühle A. G. cég. Zürich, Svájc Eljárás és berendezés bugák vagy más féltermékek felületén a szakadások vagy más hibahelyek láthatóvá tételére A találmány eljárás bugák vagy más fél ter­mékek felületén a szakadások vagy más hibahe­lyek láthatóvá tételére, amikoris a vizsgálandó darabot villamos egyenárammal mágnesezzük és a hibahelyet a vizsgálandó anyag felületén, 5 a szakadás vagy hibahely erővonal szóródása által létrehozott ferrites por felhalmozódása ál­tal láthatóvá tesszük. Ferromágneses darabokon a szakadások és hibahelyek láthatóvá tételére különböző eljá- 10 rások ismeretesek. Egyik ilyen ismert eljárás­nál a vizsgálandó darabot emulzióval öntik le, amely a szakiadásba behatol és ezáltal azt lát­hatóvá teszi, mivel az emulzió ultraibolya su­gárzás hatására világító vaspor részecskéket 15 tartalmaz. A felismerhető szákadást egy ultra­ibolya fénnyel megvilágított sötétkamrában kéz­zel utánrajzolják abból a célból, hogy a ké­sőbbi tisztításhoz maradandó jelölés álljon ren­delkezésre. Az ilyen módon történő hibahely 20 jelölés az ultraibolya fényben nem pontos, ugyanis a vizsgáló személy képességeitől függ és ezért szubjektív. Ha ilyen berendezést folya­imatos üzemiben kívánnak alkalmazni, úgy több vizsgáló dolgozik felváltva, mivel egy em- 25 ber nem tud teljes munkaidőt ultraibolya fény­ben eltölteni. Egy további ismert eljárásnál a fellépő erő­vonal szóródást egy mágneses szalaggal veszik fel és jeleket képeznek, amelyek egy festék- 30 szórást indítanak meg a szakadási helyre. En­nek az eljárásnak a hátránya, hogy egy fes­tékcsík alatt több szakadás lehet és így külön­külön nem ismerhető fel, aminek következté­ben a tisztító személy pl. csak egy szákadást ill. a szakadás egy részét javítja ki. Azonkívül így az anyagfelületen levő pikkelyek nem ke­rülnek kimutatásra. A vizsgálandó darab mágnesezésén alapuló eljárások nem tudnak az anyaghilbáról pontos, hű képet szolgáltatni. Ez a hátrány festékpor alkalmazásával küszöbölhető ki, mivel a tisztító személynek mindenkor csak többé-kevésbé pon­tos utánrajzolás áll a rendelkezésére. Jelentősen gazdaságosabb lenne, ha a hen­gerelt bugának a kohóban történő előállításá­nál lehetséges lenne a keletkező felületi hibá­kat megbízhatóan láthatóvá tenni és az azt kö­vető javítási eljárás számára a jelölést megtar­tani. A keletkező hibafelületek a továbbfeldol­gozásnál igen kellemetlenül jelentkeznék, mi­vel a viszonylag kis szakadások drót vagy rúd anyagként való további feldolgozásnál a to­vábbi kihengerlés miatt az anyag átmérőjétől függően jelentős hosszúságot vehetnek fel. Ha ezt a hibát ki akarjuk küszöbölni, szükséges a félterméken levő szakadásokat idejében felis­merni és lehetőleg pontosan rögzíteni és eltá­volítani. 158820

Next

/
Oldalképek
Tartalom