158788. lajstromszámú szabadalom • Röntgenkontrasztanyag és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 158788 Bejelentés napja: 1969. VII. 23. (BA—2256) Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1971. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/14; A 61 k 27/08 "V \ feí^Jf ••.* * Feltalálók: Prof. Dr. Felder Ernst vegyész, Milano, Prof. Dr. Pitre Davide vegyész, Milano, Olaszország Tulajdonos: Bracco Industxia Ohimioa, Milano, Olaszország Röntgenkontrasztanyag és eljárás annak előállítására A találmány tárgya eljárás az I képletű 4,7,10,il.3-tetraűxahexadekánJl,!l6-dioil-bisz-(3--kiarhoxi^^ß-trijodanilid) és ezen vegyület mean, toxikus, vízoldható fém- és aminsóinak előállí­tására, amely röntgenkontrasztanyagként hasz­nálható. Röntgenkontrasztainyagként való fel­használásikor a találmány szerinti vegyületeket előnyösen parenterálisan epelkontrasztanyagként v használjuk. 10 A szájon át beadott epekontrasztanyagok hát­ránya az, hogy csak néhány órával az adago­lás után teszik lehetővé az epekiválasztó szer­vek kontraszt képének .kimutatását. Emellett a kontrasztanyagok árnyképének minősége kü- 15 lönhö'ZŐ külső körülmiényektől függ és emiatt gyakran megbízhatatlan eredményt ad. Az eddig ismert intravénásán beadott epe­kontrasztanyagok hátránya abban mutatkozott, 20 hogy nem kielégítő mértékiben koncentrálódtak az epekiválasztó szervekben. Az adagölt kont­rasztanyagok klb. azonos mennyisége a vizeletbe került. A leggyakrabban alkalmazott parenterális kölecisztogiráfiai kontrasztanyagok hátránya ab­ban mutatkozott, hogy egyes esetekben a pá- B: ciensnél halálesetet is okoztak. (Vö. La Radioló­gia Medica, Vol. LH. 1966 július, p 626--S67.) 30 A fentiek alapján szükségessé vált olyan epe­kontrasztanyag előállítása, amely intravénás be­adás után specifikus anódon az epében koncent­rálódik, mérsékelt mennyiségiben kerül a vize­letbe és emellett jól elviselhető. Tbváíbbi köve­telményt jelent az is, hogy a kontrasztanyag­nak a véráramból az epéibe történő 'transzportja különlegesen nagy sebességgel történjen, vagyis a kontrasztanyag magas biliáris transzport­maximiumot mutasson. Meglepő módon azt találtuk, hogy a 4,7,10,!! 3--tetraoxahexadelkán-il,[li8-dioilHbisz^(3^karboxi­-2,'4,'6-trij'óid-fanirid) (A anyag) kielégíti a speci­fikus, parenterális epekontrasztanyaggal szem­ben támasztott követelményeiket. A következő I., II. és III. táblázat kvantitatív adatokkal bizonyítja ezeket a tulajdonságokat, éspedig összehasonlítva a két előzően ismert és gyakorlatban már alkalmazott, B és C jelzésű parenterális kolecisztográfiai kontrasztanyagok­kal. A táblázat adatait mindenkor azonos mód­szerekkel és azonos külső körülmények mellett határoztuk meg. Az alkalmazott betű jelölések értelmezése a következő: A 4,7,l| 0 ! 18-tetraoxa!hexiadekán-il,il6-dioil-'bisz-H(3-ka:riboxi-! 2,4,6-<trijód-anilid), BIC 10' 610) Adipinoil-lbisz-j(.3-fkarboxi-2,4,6-trij.ód-anilid), (Adipiodone), 2 776 241 számú USA szaba­dalmi leírás. 158788

Next

/
Oldalképek
Tartalom