158632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidálható anyagok részleges vagy teljes eltávolítására desztilláció útján kapott alkoholból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 'Bejelentés napja: 1969. I. 31. (VO—143) Ausztriai elsőbbsége: 1968. II. 20. (A 1578/68) Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. XI. 15. 158632 Nemzetközi osztályozás: C 12 f 1/04 Feltalálók: Dr. Neugebauer Leopold üzemvezető, Eder Kari oki. vegyészmérnök, Wien, Ausztria Tulajdonos: Vogelbusch Gesellschaft m.b.H., Wien, Ausztria Eljárás oxidálható anyagok részleges vagy teljes eltávolítására desztilláció útján kapott alkoholból 1 A találmány oxidálható anyagoknak részle­ges vagy teljes eltávolítására szolgáló eljárásra vonatkozik valamely, desztflláoió útján kapott alkoholtartalmú folyadékból — például erjesz­tés útján nyert cefréből — előállított alkohol­ból, miközben a desztüMeiónál keletkező alko­holtartalmú gőzöket mosófolyadéklkai történő mosásnak vetjük alá. Élvezeti és gyógyászati célra alkalmas alko­holt, melyet a továbbiakban „Extrapriniaszesz"­nek nevezünk, általában csak valamilyen indi­rekt desztillációs-rektitfikációs eljárás útján ál­lítanak élő. Indirekt desztilM.ciósnr!ektifdkációs­eljárásdkon olyan eljárások értendők, amelyek­nél a cefréből az alkoholt desztillációs úton el­távolítják, miközben egyrészt iszapos maradé­kot, másrészt folyékony desztillátumot kapnak. Ez utóbbit vagy tárolják hűtés köziben (nyers­szesz), vagy, a folyékony desztillátumot (fleg­ma) lehűtés nélkül közvetlenül rektifikálják. A kapott „Extraprimaszesz" hozam lényegében a réktifikáeiós rendszertől függ és a kiindulási anyagoktól függően tág határok között inga­dozik. A direkt desztffládós-rekftifikáeiós eljárás el­lenben abban ál, hogy a cefréből való alko­holkinyerésnél az alkoholtartalímú gőzöket nem kondenzálják, hanem egy réktifilkációs kolon­nához vezetik, a gőzökben levő alkohol tömé­nyítése és tisztítása végett. Ennek a módszer­nek az • előnye a nagy energiamegtalkarításban és az alacsony berendezési költségekben rejlik. Míg az indirekt módszer szerint 100 liter 100 %-os alkohol előállításéhoz körülbelül 500— 5 600 kg gőzre van szükség, addig a direkt desz­tillációs-rdktifikációs eljárásnál 100 liter 100%­os alkohol előállítása csak mintegy 300 kg gőzt igényel. iß Kiderült azonban, hogy bár a direkt desztil­láeiás-rektifikációs eljárás analitikailág kifo­gástalan alkoholt szolgáltat, mégis, ami a sza­gát és az ízét illeti, egyáltalán nem kielégítő. Hasonló jelenségeket tapasztaltunk olyan gyen-15 ge minőségű borok és egyéb nyersanyagok desztiUáiciójánál is, amelyeket olyan desztillá­ciós berendezésékben állítottunk elő, amelyek­nél nem rezet használtunk szerkezeti anyag­ként a berendezés ama részeinél, amelyek a 20 desztilUációnak alávetett anyagdkkal érintke­zésbe kerültek._ Ismeretes, hogy éppen a réz az az anyag, amelyik a cefrében többnyire megkötött formáiban jelenlevő és a főzésnél szabaddá váló kénhidrogénre kedvezően hat 25 oly módon, hogy a kénhidrogén rézszulfid (CuS) képződése közben nagyrészt megkötődik. Más szerkezeti anyagok — mint például rozs­damentes és saválló acél — használata esetén a kénhidrogén megkötődése nem következik 30 be, úgyhogy a kénhidrogén az önmagában re-158632

Next

/
Oldalképek
Tartalom