158610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötött víz eltávolítására és dezoxikólsav szárítása során

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADÁS. LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 22. (Rí—356) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. X. 20. 158610 Nemzetközi osztályozás. C 07 c 167/42 ( ^^SVí ^' ? '<^ v V tfefVrif Feltalálók: Dr. Csűrös Zoltán vegyészmérnök, Dr. Deák Gyula vegyész- Tulajdonos: mérnök, Fari János vegyészmérnök, Hantos Gábor vegyész, Dr. Ha- Rioter Gedeon raszthy Elememé vegyészmérnök, Jäger Sándorné vegyészmérnök, Nóvák vegyészeti" Gyár Rt Endréné vegyészmérnök, Zára Dénesné vegyészmérnök, Budapest ' Budapest Eljárás kötött víz eltávolítására a dezoxiíkólsav szárítása során Ismeretes, hogy a gyógyszeripari termiékek szárítását úgy kell végezni, hogy az egyébként tiszta termék az ipari körülmények között végzett szárítás között végzett szárítás köziben ne szennyeződjék. A szárítás emiatt különleges nehézséget jelent a dezoxikólsav esetében. A dezoxikólsav azzal a sajátos, tulajdonság­gal rendelkezik, hogy nagymértékben megköti a vizet. Savas kicsiapáskör a szabad sav szer­kezetileg kötött vízzel együtt válik kii. Ezt a víztartalmat a hagyományos módszerekkel na­gyon nehéz eltávolítani. Szárításkor — annak különböző módjától függően — különböző mó­don viselkedik a termék és ezzel számos ne­hézséget okoz. Ha alacsony hőfokom pl. 20 C°-on atmoszfé­rikusán vagy vákuumban szárítjuk, akkor az anyag a nedvességtartalom egy részét vissza­tartja és így a 126—132 C°^on olvadó hidrátot kapjuk. Toviábbi erőteljes szárítás után az öl-, vadáspont állandóan növekszik és fokozatosan 17,2 C° olvadáspontú végterméket kapunk. Fe­lületes magítélés ilyen esetben a termék szeny­nyezettségét mutatná. Magától értetődő, hegy ilyen bizonytalan és hosszadalmas szárítást ipari menetben nem lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha a szárítást magasabb hőfokon, pl. 50—60 C°-on végezzük, a hirte­len leadott kötött víztől az egész, anyag elfő­lyósodik. Ha papírral bélelt tálcás szárítóban 10 15 20 25 m szárítjuk a termákét, a papír elázik, a lé le­csurog és a termék elszennyeződik. Ha zománc tálcákban szárítjuk, a leadott szerkezeti víz elönthető. Az ilyen szárítás igen munkaigényes, a szennyeződés állandó veszélyével. A szerke­zeti, víz leadása után kapott termék pedig rá­gaesosan összeáll és kihűtve kőkemény töm­böt képez, amelynek tökéletes szárítása csak előzetes őrlés után lehetséges. A viszonylag nedves, tömlbök őrilése igen nehézkes, sok mun­kával 'és a szennyeződés lehetőségével jár. Vizsgálataink során megállapítottuk, hagy a szerkezetileg kötött vizet a dezoxükólsav-mole­kulák hőenergia hatására leadják. Általában a savas kücsapás esetén 1 mól dezoxiikólgav mint­egy 50 mól vizet köt meg. Ennék nagy részét a szokásos megnevezéssel nedvességtartalom­nak, más részét azonban szerkezetileg kötött víztartalomnak nevezhetjük. Derivatográfiás vizsgálataink szerint a szerkezetileg kötött vi­zét tartalmazó termék ennek alapján dezoxi­kólsavhiidrát, melyben 3 mól dezoxikólsavrla 2 mól víz jut. A szárítás során tehát feltehetőién kristályszerkezeti változásról van szó. Vákuum­szűiréssel, vagy centofugáliással ennél lényege­sen szárazabb terméket alig lehet kapni; így pl. 24 kg centrifuganedves csapadék csupán 8,0 kg dezoxikólsavat tartalmaz. Vizsgálatokat folytattunk a hőenergia közlé­sének lehetőségére és a felszabadult szerkezeti 158610

Next

/
Oldalképek
Tartalom