158603. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához

MAGYAR N EPKÖZTÁIIS AS AG , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 29. (OA—402) Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. X. 20. 158603 Nemzetközi osztályozás: G 01 t 1/02; H 05 g 1/28; H 01 j 39/28 töswtáí Feltaláló: Dr. Vittay Pál röntgen szakorvos, Budapest Tulajdonos: Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet, Budapest Ionizációs érzékelő röntgenfelvételi expozíciós automatához 1 A találmány ionizációs érzékelő röntgenfel­vételi expozíciós automatához. Röntgenfelvételek megvilágítási automatáihoz' számos sugárérzékelő isméit. Ezek közös jellem­zője, hogy mérőmezőiket, illetve térfogatukat 5 párhuzamos síkelektródák határolják. Az érzé­kelők egyik kiviteli alakjánál a két határoló elektróda közül az egyik egyben a mérőelekt­róda, amelynek feszül'tségváltozása vezérli a megvilágítási automatát. A másik elektródára 10 kapcsolt feszültség biztosítja a méréshez szük­séges térerősséget. Ismeretes olyan érzékelő is, amelynél két egy­mással párhuzamos és villamosan összekötött, a 15 szükséges térerősséget biztosító elektróda között mérőelektródát képező síkelektróda van el­helyezve, amely a kamra érzékeny terét két félrészre osztja. Az első kialakítás hátránya, hogy külső elekt- 20 romos zavarok elleni védőárnyékolása, amely az érzékelő külső felületén van kiképezve, a mérő­elektródával kondenzátort képez, amely az érzé­kenység szempontjából káros. A második meg­oldás hátránya, hogy- az elektródák szükséges 2 5 bevonata okozta röntgenárnyék az elektródák számának növekedésével fokozódik. A különböző testtájakról készült röntgen­félvételeknél a helyes filtnfekétedés szempont­jából a film más-más területeit érő röntgen- 30 sugár mennyiség érzékelése a fontos. Ezért van az, hogy az ismert berendezések érzékelői kü­lönböző geometriai elrendezésben több mérő­mezőt tartalmaznak. A mérőmezők közül egyet, vagy esetleg többnek kombinációját választják az optimális filmfeketedéshez szükséges sugár­dózis érzékelésére. A gyakorlatban az így vá­lasztott méramezőt dominánsnak nevezik. A domináns választása rendszerint úgy törté­nik, hogy az egyes mérőmezők mérőelektródáit különlegesen szigetelt kábelekkel csatlakoztat­ják ugyancsak különlegesen szigetelt érintke­zőkkel ellátott relékre. A szigetelések különle­ges voltának ismérve az, hogy átvezetési ára­muk a fellépő ionizációs áramnál nagyságren­dekkel kisebb. A relék segítségével történik a kiválasztott domináns mérőelöbtródájának a megvilágítási automatához való kapcsolása. Hát­ránya ennek az ismert kialakításnak, hogy a szigetelés szempontjából kényes érintkezők és kábelek költségesek, szigetelésük megváltozik, elszennyeződik és így jelentős hibaforrássá vál­nak. A találmány tárgya egyszerű, olcsó kialakí­tású, gyakorlatilag röntgenárnyékimentes érzé­kelő, továbbá annak az így kialakított mérő-_ mezők közül olyan domináns választási lehető­ség biztosítása, amely nem igényel drága, nehe­zen karbantartható kábeleket. 4s amellyel a 158603

Next

/
Oldalképek
Tartalom