158546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az aminocsoportok átmeneti megvédésére peptidszintéziseknél
MAGYAR NÉPKÖZTAKSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. I. 25. (Cl—778) Svájci elsőbbségek: 1967. I. 25. (1073/67); 1967. VIII. 28. (12 038/67); 1967. XII. 06. (17 108/67) Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. X. 15. 158546 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/52 Feltalálók: Dr. Iselin Beat vegyész, Riehen, Sieber Peter vegyész, Reinach, Svájc Tulajdonos: CIBA Aktiengesellschaft, Basel, Svájc Eljárás az aminocsoportak átmeneti megvédésére peptid-szintéziseknél A találmány tárgya új eljárás aminosavak átmeneti megvédésére az aminocsoporí acilezésével és a bevitt acilcsoport utólagos lahasításával végzett peptidszintézisnél. 5 Ismeretes, hogy az aminosavak vagy peptidek kapcsolásával végzett peptidszintéziseknél általában szükséges a kapcsolódási reakcióban részt nem vevő funkciós csoportokat, pl. a láncvégi amino- vagy barboxil-csoportot az oldal- 10 láncok amino- és kairboxii-csoportjait, és adott esetben további csoportokat, mint a menkapto-, guanidino- vagy hidroxilcsoportokat leblokibotlni. Bár manapság nagyobb számú védőesoport áll rendelkezésre, de ezek hatása még nem tel- 15 jesen kielégítő, különösen amennyiben hosszúszénMneú és érzékeny peptidek szintéziséről van szó. A problémát elsősorban az oikozza, hogy ilyen esetekben a hidrogenolitilkus löbasítás gyakran nem lehetséges (kéntartalmú ami- 20 nos.arv.ak jelenléte miatt), továbbá az, bogy a peptidek hidirolitijkus hatású savaklkai vagy különösen alkalikus hatású szerekkel szemben nem eléggé ellenállóak, úgy hogy az összes védőcsoport hidroffii'tilkus lehasítása az utolsó szin- 25 tézislépcsőben értékes anyag nagymérvű veszteségével jár együtt. További nehézséget jelent, hogy a kapcsolási reakció végén jelenlevő (láncvégi) védőicsoportot minden kapcsolási reakció után ismét le kell 30 hasítani, míg az egyéb védőcsoportokat a szintézis .befejezéséig meg kell tartani. Mindkét fajta védőcsoportnak tehát egyrészt egymástA1 függetlenül Idhasíthatónak kel lennie, másrészt viszont mindkét fajtát enyhe körülmények között le kell tudni választani. Alkalmas enyhén savas körülményak között lehasítható oldaUánc-védőcsoportnak mindenekelőtt a teriCÍer-butiloxifcarbonil(BOC)-csoport, az aminocsoportok védésére és a tercier-butliiészterí(tBU)-csoport, a kaíboxil-csoportok védésére bizonyult; ide tartozik a bMroxi-csoportok Védésére a terciernbutilésztercsoport is. Ezeken a csoportokon kívül a tritlifl-csoport, pl. ,a-<aminovédőcsoportként szelektiven lehasítható, mivel az gyengén savas közegben sokkal gyorsabban, •pl. 80%-cis eoetsaivban szobahőmérsékleten 20 lOOiO-szer gyorsabban hasítható le. Sajnos azonban a tri'til-csoport amino-védőcsoportként való felhasználhatósága igen korlátozott. A sztérikus gátlás követikeztében az aktivált észter« és vegyes anhidrides módszereknél ez a csoport védésre nem használható fel (kivéve glicin esetében) ós a karbodiknides módszernél is rossz kitermelési eredményt ad. Ezért a karboxilos végen történő paptidszintézisnél, pl. az új szilárdanyagbordoziós szintéziseljárásnál nem vehető számításba [Merrifield, J. Am. Chem. Soc, 85, 2149 (1963)]. Egyébként is a tritil-158546
