158442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-klór-2-metilamino-5-fenil-5H-1,4-benzodiazepin-4-oxid és 7-klór-2-metilamino-5-fenil-3H-1,4-benzodiazepin-4-oxid előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. X. 18. (GI—146) Dániai elsőbbsége: 1967. X. 19. (5198/67) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VIII. 31. 158442 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 53/06 Feltalálók: Moller Torben Torsbjerg mérnök, Arhus, Nedenskov Poul, Birkerod, Rasmussen Henning Björn, mérnök, Logten, Dánia Tulajdonos: Hoffmann-La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel, Svájc, mint az Aktieselskabet Grindstedvaerket, Arhus, cég, Dánia jogutóda Eljárás 7-klór-2-metílamino-5-fenil-5H-l,4-benzodiazepiii-4-oxid és 7-klór-2--metilamino-5-feínil-3H-l,4-benzodiazepin -4-oxid előállítására A találmány az eddig ismeretlen (I) képletű 7-^klór--2-metiíamino-5-ifenilJ5HHl,4-benzodiaze­pin-4-oxidnak — amely az ismert szedatív ha­tású l,4-benzodiazepin-4-oxidok csoportjának egy új, eddig le nem írt tagja — az előállítá- 5 sara, valamint kívánt esetben ennek az új ve­gyületnek az említett vegyületcsoport legjobb hatású ismert tagjává, a (II) képletű 7-klór-2--'metilamino-J 5^fenil^3H-l,4Hbenzodiaziepin-4--oxiddá való átalakításara vonatkozik. x0 A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a 7^klór-^2-metilai mino-44iidroxi-i5-jfenil­-4,i5-dMdrö~3H-l,44>enzodiazepint oxidáljuk, majd az oxidációs terméket, amely az (I) és (II) lg képletű vegyületek elegyét tartalmazza, frak-1 ­cionált kristályosításnak vetjük elá az (I) kép­letű vegyület kinyerése céljaiból, vagy kívánt esetben az elegyet alkalikus oldatban hevítjük, hogy így az (I) képletű vegyületet a (II) kép- 2o létű vegyületté alakítsuk át és ez utóbbit nyer­jük ki reafceiótermékként. A találmány szerinti eljárás fent említett ki~ indülóanyaga az irodalomból ismert vegyület. Ennek oxidálására oxidálószerként higanyoxid, 25 káliumferricianid, hidrogénperoxid, nátrium­hipoklorit, dietil^azodikarboxilát vagy m-klór­-perbenzoesav alkalmazhatók. Az oxidálószer természetétől függően az oxidáció semleges, sa­vas vagy bázisos közegben folytatható le. így 30 káliuimferrkianiddal az oxidáció legelőnyöseb­ben bázisos közegben, nátriumhipoklorittal sa­vas közegben, dietil-azodikarboxiláttal pedig semleges közegben kerülhet lefolytatásra. Azt találtuk, hogy az említett oxidálószerek bármelyikével lefolytatott oxidációs reakció termékéként az (I) és (II) képletű vegyületek elegyét kapjuk. Az oxidálószer jellege, valamint a reafcoióközeg savassága számottevő befolyás­sal van arra, hogy a reakciótermékként kapott elegyben milyen az (I) és a (II) képletű vegyü­let egymásközötti aránya; ez az arány, főként . a fenti tényezők megfelelő megválasztása út­ján kívánt esetben 4 :1 és 3:4 között változ­tatható. Az (I) és (II) vegyület reakciótermékként ka­pott elegye szűréssel vagy valamely e két ve­gyületet oldó szerves oldószerrel, pl. metilén­kloriddal való extrahálás útján különíthető el a reakcióelegyből. Ezután az (I) és (II)r képletű vegyületek frakcionált kristályosítással külö­níthetők el egymástól; ez a. frakcionált kristá­lyosítás pl. etanolból történhet. Ily módon az (I) képletű vegyület pl. egy 3 : 1 arányú elegy­ből 70% körüli hoziammal nyerhető ki. Ha az (I) képletű vegyületet a (II) képletű vegyületté kívánjuk átalakítani, akkor a két vegyület reafceiótermékként kapott elegyét pl. etanolban oldjuk, az etanolt nátrium-metilát-158442

Next

/
Oldalképek
Tartalom