158384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopolimer oldatok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 01.. (BU—479) 1S8384 Nemzetközi osztályozás: C 09 d 3/64 Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VIII. 15. * ' Feltalálók: Dr. Kovács Lajos vegyész, 65%, Török Zoltánné vegyész, 25%, Faruk Aliné vegyésztechnikus, 10%, Budapest Tulajdonos; Budalakk Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás kopolimer oldatok előállítására Az irodalomból ismeretes, hogy lakkok, ragasztók és tömítőanyagok előállítására kopolimereket is használnak. Az ilyen oélra használt kopolimerektől elsődlegesen megkívánt tulajdonság, hogy szerves oldószerekben, illetve azok elegyében oldódjanak. A kopölimerek használhatósága és használati értéke az oldhatóságon kívül számos kémiai , és fizikai tulajdonság (tapadás, rugalmasság, vegyszeráUóság, előnyös feldolgozhatóság, stb.) függvénye. Utóbbi tulajdonságokra vonatkozó követelmények az elmúlt években igen szigorúkká váltak. Vizsgálataink során olyan kopolimer oldatok előállítására törekedtünk, amelyek az eddig ismerteknél lényegesen előny ösebb tapadási rugalmasságot, vegyszeráülóságot és pórusmentességet biztosítanak a belőlük előállított bevonó-, anyagoknál. Azt találtuk, hogy az előbbiékben vázolt igen szigorú követelményeknek olyan akrilsav-, illetve • metil-akrilsav-észtert tartalmazó kopölimerek felelnek meg, amelyek megfelelő menynyiségben szabad karboxil-csoportokat és HórhidrinJészter-csoportokait tartalmaznak. E csoportok helyzetét az 1. ábrán szemléltetett általános képlet mutatja be, amelyben R hidrogén, illetve alkil- vagy karboxil-csoport lehet, n, x és y pedig egész számok. Á klórhidrin-észter-csoport beépítése a polimenbe történhet telítetlen Mórhidrin-észternek a kopolimerizációs elegybe való előzetes beadagolásával, vagy a palimerizáció alatt vagy után a karboxil-csoportokra részleges epiklórhidrin addíció útján. 5 A találmány tárgyát képező eljárásban akrilsav-, illetve metil-akriilsav-észter komponensként metil-, etil-, illetve propil-akrilátot; metil-, etil-, pro.pil-, izopropil-, butil-, izobutil-, illetve hexil-metakrilátat, továbbá etil-hexil-metakri-10 látót, stb. alkalmazunk. Az akrilsav- és metil-akrilsav-észterek mellett kopolimerizációs komponens lehet sztirol, vinil• -toluol, alfa-metil-sztirol. és akrilnitril is. Telítetlen savkomponensként akrilsav, metil-akril-15 sav, maieinsav, itakonsav, illetve ezek közül a kétbázisú savak félészterei szerepelhetnek. Klórhidrin-észterként az előbbiekben felsorolt telítetlen karibonsavak klórhidrin^észterei használhatók. 20 A telítetlen karbonsav és a klórhidrin-észter komponensek együttes mennyisége a száraz kopaLimarre számítva 3—J.8% közötti, ez alatt ugyanis a kedvező tulajdonságok nem mutatkoznak, a felső határ feletti arány esetén pedig 25 e tulajdonságok" — elsősorban a víz- és vegyszeráUóság —- romlanak. A szabad karboxil-csoportok és a klórhidrin-észter-csoportok ekvivalens arányának 1 : 0,2—0,8 között kell lenni. A polimerizációt szerves oldószerben 60—100 30 C° között végezzük a polimerizá'ciót elősegítő 158384